Vannak osztálytársaim! És tökre elegem van belőle, hogy állandóan lenéznek, mert hogy versenyekre járok, meghogy nyerek! ELegem van már belőlük nagyon! Előttem jópofiznak a háttam mögött pedig megölnek! Nagyon de nagyon elegem van! Most mit tegyek?

Te csak tedd továbbra is a dolgod, nyerj minél többet, és légy nagyon büszke magadra.

Az a tudás és tapasztalat amit eközben szerzel, egy életen át kísér, míg a jelenlegi osztálytársaid csak pár évig lesznek melletted.

Ne érdekeljen más mit mond.

Sajnos, ilyen van, létezik. Az én lányom első osztályban szinte minden versenyen ott volt, mindegy, hogy matek, vagy mesemondó, vagy bármi, kivéve a sportot. És többnyire nyert is valamit. Először a gyerekekkel volt nehéz dolga, később a szülők is csatlakoztak, azt mondták, kivételezés van, olyan nincs, hogy mindig mindenben ennyire jó valaki, hogy őt kell versenyre küldeni. A gyerek is nehezen bírta, már a végén én is, mikor a szülők is beszálltak.

Aztán 2. osztályban volt, hogy azért nem ment el versenyre, ahol nagyon jó eséllyel indult volna, hogy átadhassa a helyét másnak. A többi gyerekek is megkapták a lehetőséget, viszont nem tudtak vele élni, elmentek ugyan, de nem lett különösebb eredmény. Na, erre a gyerekek lenyugodtak, és szép lassan helyreállt a rend, mostmár jól megvan a lányom az osztálytársaival. És a szülők is belátták, hogy egy dolog, mi mit akarunk kihozni a gyerekből, és ő mire képes.

Írták már előttem, de csak ez az 1 szó a lényege az egésznek: irigyek. Ezért csinálják azt amit, a gyerek is, a felnőtt is.

Ismerni kell a másik oldalt is, ugyanis azt nem tudjuk, te hogy szoktál viselkedni az osztálytársaiddal? Ha a megnyert versenyek után lenézően viselkedsze velük, akkor valamilyen szinten érthető, hogy nem szeretnek.

Milyen versenyeket szokál nyerni?

Velem is ezt csinálták, kezdettől fogva. Aztán mikor év végi vizsgák voltak, meg esetleg érettségi, máris nagyon szerettek :D (a tételekért) Tudom, hogy nagyon rosszul esik, én is sokat sírtam emiatt. De találtam 2-3 nagyon jó barátnőt az osztályban, akik szintén jártak versenyekre, és őket is kinézték emiatt. Onnantól nem nagyon érdekelt, mert volt olyan ember, akivel jól éreztem magam.

Ja, csak azt ne csináld (mint egy másik lányzó a volt osztályomban), hogy a kiközösítés miatt abbahagyod a versenyeket, meg a jól tanulást. Még csak rövid távon sincs értelme, mert akkor meg azért cikizték hogy mi van, mégse vagy olyan okos?

Kitartás.