Vannak itt pozitívan gondolkozó emberek? Nektek tényleg sikerül bármit kívántok? A szerelem is mindig bejön?

Nincsenek olyanok akik mindenben szerencsések.

De vannak olyanok, akiket ha csapás ér akkor nem sírnak, hanem felállnak, leporolják magukat, elmosolyodnak és így szólnak: "Túléltem! Háháháhá! Sosem győzhettek le ti mocskok!"

És nekik sokszor sokminden könnyebb mert gyorsabban átesnek a negatív dolgokon és újra az építő jellegű szemléletre tudnak váltani.

Olyan valóban nincs, hogy valaki mindenkor, minden helyzetben csak szerencsésnek mondhatja magát, mindenkinek az életében előfordulnak kevésbé szerencsés események is. Minden a hozzá-állásban, a gondolkodás-módon dől el.

Azt mondja egy tanítás: ha igazán komoly gondban, bajban vagy, 3 napig ne tégy semmit = stresszes állapotban nem igazán születnek jó megoldások.

4.-ik napon végy elő egy papírt, ceruzát, és írd le, hogy abból a helyzetből, amibe kerültél, hogyan tudnál úgy kikevergőzni, mit tudnál tenni ahhoz, hogy a lehető legjobb variáció jöjjön ki belőle.

További 2 napon keresztül még forgasd az agyadban, amikor újabb gondolatok merülnek fel benned a megoldás módjára, azt is rögtön írd le a papírra. Így eltelt összesen 6 nap.

A 7.-ik napon olvasd át, és nagyon gyorsan cselekedj, hogy ki ne fuss az időből.

(Egyébként a japánok is ezzel a módszerrel szoktak valami új technikai stb. dologgal megjelenni a piacon. Hosszú ideig, a legapróbb részletekig kidolgozva terveznek, és mint a bomba lépik le a piacot)

Nem azon kell az agyadat dolgoztatni, hogy miért is kerültem ebbe a helyzetbe (persze nem árt azt is egyszer átgondolni), hanem a megoldáson kell agyalni és hinni, bízni abban, hogy a legjobb megoldásra is rálelünk.

Előző vagyok!

A szerelem már más dolog. Ha nem konkrét személyhez kötöd, akkor "bejöhet". Konkrét személy esetében sok függ attól, hogy annak a másiknak milyen tervei vannak, egyáltalán személy szerint te őnála benne vagy-e a "listában"?

Személy szerint minden embert megillet a "szabad akarat", tehát lehet, hogy különböző praktikákkal esetleg magadra irányíthatod a figyelmét, bevonzhatod a személyét a társaságodba stb. De ha alapjaiban, hosszútávon ő mást tervez, ez a kapcsolat csak ideiglenes lesz.

"Mázlistának lenni" úgy tudsz, ha azt nézed, hogy másoknak a tiedénél mennyivel nehezebb sorsuk, "keresztjük" van. Ha mindig a körülményekhez képest szerencsésnek érzed magad, vagy úgy fogadod az eseményeket, hogy alakulhatott volna rosszabbul is, akkor egész életedben mázlista leszel.

Vannak, akik örökké azt hajtogatják: miért ver engem ezzel az Isten? Mások pedig mint megoldandó feladatnak tekintik ugyanazt a szitut, és tudják, ha sikerül túljutniuk rajta, akkor azt már kipipálhatják. Tehát megint csak oda jutottunk, hogy mindig hozzá-állás, és nézőpont kérdése.

Szerintem életfelfogáson múlik minden. Senkinek sincs mindenben szerencséje. Lehet hogy valakinek van pénze, van egy látszólag boldog családja, jó munkahelye, de a falak mögé nem látsz be. Nem tudhatod valóban annyira boldog család-e.

Erre élő példa unokatesómék családja. Bármit megtehetnének annyi pénzük van, a gyerekek még is alig várják hogy betöltsék a 18-at és sorra költözhessenek el otthonról. Nem rég beszéltem unokatestvéremmel, aki elmesélte, hogy szenteste a nagyobb gyerekek is hazamentek, de úgy összevesztek hogy vacsora közepén egyikőjük felállt és elviharzott. Erre mondom én, hogy látszólag mindenük megvan, szerencsésnek mondhatók, viszont még is mit ér mindez, ha még szenteste is veszekednek hülyeségeken?

Lényeg a lényeg én is hiszek a sorsszerűségben. Minden okkal történik. Így könnyebb megélni a kudarcokat és a jó dolgokat is, mert tudod, hogyha valami rossz dolog történik, akkor annak is oka van. Hogy mondjak egy példát, pl évekig arra készültem, hogy közgazdász lesz belőlem, aztán amikor eljött az idő, besokkoltam az érettségin és olyan borzalmas teljesítményt nyújtottam, hogy a saját teljesítményemtől lettem depressziós. Nem vettek fel az egyetemre, mérnök pályára kerültem helyette. Kb fél évig kerestem az okokat, mire megkaptam a választ. Mostmár bizton tudom, hogy a gazdaságtól a belem fordult volna ki és otthagytam volna fél év után, mert nekem az az életem, amit most tanulok. Én ezen a pályán tudom magamat elképzelni, egyszerűen imádom!

Ha csalódás ért a szerelemben, azt is mindig betudtam annak, hogy ennek is biztos oka van. Próbálom pozitívan felfogni a dolgokat és így bizony sokkal könnyebb minden. Ettől függetlenül nem leszek mindenben szerencsés, de könnyebben élem meg a kudarcokat és intenzívebben a sikereket! :)

Ez egy nagyon jó kérdés.Amióta pozitivan gondolkodok, nem történtek épp csodák viszont nem hagytam el magam mint régen, mindig előre haladok nem hátra vagy nem 1 lépést előre 2őt hátra.Sok sok támadás is ér, egyesek irigyek, mások bunkók, egyéb alakok meg frusztráltak.Aki teljesen poztivan tud gondolkodni, azt nem lassitja le ez a sok támadás, meg kudarc.A céltudatosság nagyon fontos és szerintem sokan célt vésztünk út közben.

Mondhatnám, hogy gyülölöm a sok irigy, rosszakaró, mindig rosszat feltételező embert, de miútán megszünik az ember foglalkozni velük, megteremti a saját pozitiv kis világát, ami csak pozitiv dolgok fele vezet.A pozitiv ember próbálkozik, nem foglalkozik azzal, hogy jaj mit fognak szólni mások ha nem sikerül stb.

A szerelem nem jött be eddig, hiába gondolkodtam pozitivan. Viszont kisugárzásom nagyot javult, de itt még javitani kell.Még a belső világom nem olyan sebezhetetlen mint ahogy szeretném és talán az is akadály abban, hogy bevónzam kisugárzásommal az a lányt.

Mindenesetre a pozitiv gondolkodás megerősit, nem kerülöd el a rossz eseteket, de 100szorta könnyebben átlépsz rajtuk.