Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Egyéb kérdések » Hogy kerülhetnék vissza a...

Hogy kerülhetnék vissza a társasági életbe?

Figyelt kérdés

Az útóbbi időben, nagyjából az egyetem óta nagyon magányos lettem. A gimi végére sok haverom, barátnőm lett, egy hétvégén sem kellett itthon unatkoznom. Azonban elkerültem egy másik városba egyetemre, ahol eleinte jól feltaláltam magam, mindenkivel jóban lettem, azonban, mivel én bejárós vagyok és nem tudtam annyit fenn bulizni, szórakozni, így lassan ezekből a klikkekből is kezdek kiesni. Ráadásul, mivel 40km a távolság a lakhelyem és az egyetem között, sosem hívnak sehova sem az ottaniak (nem tudom, miért, sosem mondtam, hogy gond lenne felmenni). Mindenki kedves velem, de a kapcsolataim kezdenek teljesen felszínessé válni. A régi, gimis barátnőimet pedig a távolságok miatt teljesen elveszítettem, mindenki talált magának új barátokat, rám már nem kiváncsiak.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az utóbbi 2 évben (azóta vagyok egyetemista) borzasztóan sokat hajtottam a sulit, a karrieremet illetően. Dolgozok, /-tam suli mellett, most is Ausztriában dolgozom, német felsőfokú nyelvvizsgát csináltam (épp nemrég lett meg :)), és Erasmus ösztöndíjra hajtottam, hogy szitén Ausztriában tanulhassak, ami meg is lett, októberben megyek oda tanulni fél évre. Ennek köszönhetően az utóbbi 1-2 évben teljesen elhanyagoltam a korábbi barátaimat, barátnőimet, szabadidőm csak a családomra, a barátomra és a pihenésre marad. Viszont most, hogy itt a nyár, látom, mindenki megy a barátaival ide-oda, nekem pedig 1-2 ismerősön kívül senkim nincs, ez nagyon zavar. Még a felsőfokú nyelvvizsgámhoz sem gratulált már senki, tavaly, az írásbelimért tucat ismerősöm írt gratulációt... most senki. Rájöttem, hogy teljesen kiestem a közéletből, holott régen sok barátom volt. Hogy kerülhetnék oda vissza? Ma már, mikor egy régi barátnőmmel elmentem fagyizni (ez az első a nyáron, hogy elmentem valahova!), azt éreztem, már az önbizalmam is elment és félek az emberekkel beszélni, véleményt nyilvánítani. Kis túlzással szinte antiszocális lettem. Hogy kerülhetnék vissza a régi kerékvágásba, hogy legyek ismét barátkozó, nyílt, olyan, akivel szívesen barátkoznak, lógnak a fiúk, lányok?


2012. júl. 19. 15:46
 1/6 A kérdező kommentje:
Bocsánat, utóbbi. Nem is értem, hogy írhattam el. :)
2012. júl. 19. 15:46
 2/6 anonim ***** válasza:

Amíg ilyen mozgalmas az életed, bizony nem lesz sok lehetőséged rendszeresen kapcsolatot tartani, eljárni. Én is így voltam vele. 3 társaság között ingáztam, de azért megpróbáltam tartani mindenkivel kapcsolatot.


A sulis barátaiddal pl próbáld meg tudatni, hogy te benne lennél a buliban, és szívesen elmennél velük. Nem várhatsz mindig arra, hogy ők hívjanak el. Mivel nem is jelezted a szándékodat, hogy elmennél, így honnan is tudnák, hogy vevő vagy rá?

Ha valamiről beszélnek, akkor hozd föl te is, hogy már rég voltál itt-ott és olyan jó lenne elmenni. Ha ekkor sem hívnak el, akkor ott már bibi van.


Az otthoni barátaidat pedig próbáld meg meginvitálni egy közös estére. Nem tudom, hogy kertes házban laksz e vagy sem, de ha igen, akkor még jobb. Írsz egy köremailt, és elhívod őket egy kerti sütögetős összejövetelre, hogy felidézzétek a régi szép emlékeket.


Sajnos én is elhanyagoltam anno egy pár barátomat, mert voltam olyan hülye, és a pasimnak életem (nagyon megérte...)

De utána bizony eléjük álltam, és felhoztam, hogy még nincs minden veszve, és tarthatnánk a kapcsolatot. Szerencsére nem küldtek el a francba, és mai napig találkozunk havonta minimum. :)


24/n

2012. júl. 19. 16:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 A kérdező kommentje:
Nálunk sajnos sosem volt divat ez a kertipartis dolog... max. a kocsmázós. :/ Az az igazság, hogy félek kezdeményezni, mert régen is sok "barátom" nem foglalkozott velem úgy, ahogy egy barátnak kellett volna, mit várhatnék tőlük így, hónapok, évek után...
2012. júl. 19. 16:16
 4/6 anonim ***** válasza:
Szerintem ahogy az ember idősödik, így is úgy is el fognak tünedezni a haverok, maximum az igazi jó barátok maradnak meg, ami nem jelent sok embert. Én is egyetemre járok, nagyon szeretem, amit csinálok, a karrierre koncentrálok. Nekem sincs sok haver, nem is vagyok bulizós, de az a kevés aki van, azok viszont nem felszínes kapcsolatok, hanem tényleg segítjük egymást amikor tudjuk. Szerintem ne a mennyiségre menj, hanem a minőségre. De ha te ilyen nagy bulizós vagy akkor csak úgy kerülhetsz vissza, ha újra az leszel, ez szerintem egyértelmű. 22/F
2012. júl. 19. 16:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:
Nekem mindig is furcsák voltak azok a barátságok,amikor csak azért szakadt meg a kapcsolat,mert az egyik fél a munkájára koncentrál.Ha tényleg a barátod valaki,akkor legfeljebb csak sokáig nem látjátok egymást,de attól még nem fog megszakadni a kapcsolat,mert más dolgod van.Meg amúgy is,feltalálták már a telefont is,ott a frászbuk,ha valaki tartani akarja veled a kapcsolatot és kíváncsi rád,akkor érdeklődni fog,ha meg eltűnik,akkor az az ember olyan is,nem vagy fontos neki,kifogásokat meg mindenre lehet találni,hogy miért nem keresett.
2012. júl. 19. 19:19
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 A kérdező kommentje:
Igen, igazad van abban, amit írsz, de akkor jön a másik kérdés... hogy legyek mások számára én is fontos? Egyszerűen úgy érzem, senki nem ad a szavamra, a véleményemre, senki nem tekint fontos embernek, holott annyit elértem már... mégis, a munkatársaim sem barátkoznak velem rendesen. Elhülyéskedünk, elbeszélgetünk, de barátkozni egyik sem akar, pedig mind korombeliek és néhány leendő szaktársam is Ausztriában.
2012. júl. 19. 19:31

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!