Nyugat felé a szomszéd fűje tényleg zöldebb?

Az ablakokban muskátlik, mert nemcsak egy-két idősnek van türelme gondozni őket.

Sok vidéki ember tart marhát, egyéb haszonállatot, és nem sipítoznak, hogy büdös van a faluban.

A fővárosokban kirakhatják az árut a bolt elé mintegy kirakatként, hívogatóként -> nem csen el belőle semmit naponta több ember.

Ha kertecskét csinálsz a ház mellé, akkor nem pisilik le, nem lopkodják szét a virágokat.

A fővárosokat, nagyobb városokat nem szemetelik szét, illetve ha mégis, azonnal jön az utcaseprő.

Nem fűtik 25-27 fokra a lakásokat.

Bringával járnak az emberek; sokat mozognak, nemcsak a kifogásokat hajtogatják.

Büszkék nemzetükre, városaikra, nevezetességeikre, nagy elődeikre. Nem szégyellik a saját Parlamentjüket, ismerik saját városukat.

Jobban kaphatók a közösségi programokra, a közért való cselekvésre, az önkéntes munkára.

Boldogabbak, kevésbé komorak. Viszont állítólag néhol bunkóbbak.

Ilyesmiket hallani nyugatról.

Tényleg ott sokkal jobbam odafigyelnek egymásra, a saját és a másik egészségére, környezetük állapotára, a javaikra?

Tényleg ismernek igazi értékeket, és azokat megbecsülik?

Tényleg nem nyavalyognak, hogy jaj de lepukkant és koszos a város, hanem vigyáznak, hogy véletlen se szemeteljenek?

Vagy csak a "szomszéd fűje mindig zöldebb", könnyű őket "felbecsülni"? Mi se vagyunk rosszabbak esetleg?