Van ez a mondás: "Tévedni emberi dolog… beismerni isteni! " Mikor, hol voltak olyanok, amikor Isten beismerte, hogy tévedett?

Szia!

Félreértetted ezt az idézetet.A "beismerni isteni" nem azt jelenti,hogy isten téved,hanem,hogy az ember képes levetkőzni önhittségét és az egó fátylán túl,beismeri a hibáit.Ez az a tulajdonság,amikor az ember belülről megéli,kívülről objektíven megvizsgálja a cselekedeteit és azokat,-ha tévedett- nem rejti el,sem mások,sem önmaga elől.

Még jó, hogy azt hogy tévedés, nem mi döntjük el... Majd utólag, ha lezárul ez a kor, megtudod, hogy az amiről te úgy gondoltad, hogy tévedés, az az volt-e vagy sem.

Amúgy: 1 Móz 6:6 "Megbáná azért az Úr, hogy teremtette az embert a földön, és bánkódék az ő szívében."

Tehát átvitt értelemben mondhatjuk, hogy tévedett amikor megteremtette az Embert. De azzal hogy ezt kimondod (márminthogy Isten tévedhet), egyben többet mondasz ki a halálos ítéletednél... Azt mondod, hogy a TE létezésed tévedés! Ha a te létezésed tévedés, akkor a te gondolatmeneted is tévedés, tehát tévedés az is, hogy Isten tévedhet.

Vagy azt mondod, hogy nem, Isten nem tévedhet, hanem van egy olyan erő (sátán, lucifer) a földön, amely negatívan tudja befolyásolni az Isten által megteremtett világot, és ezért Isten megbánja, hogy elszúrta a gonosz erő a jól működő világot. És nem elpusztítja az egész világot (mint pl. ha tévedésnek tartaná), hanem "csak" kitakarítja, egy özönvízzel.

Tehát Isten nem tévedhet, és nem tévedett! Maximum a mi értelmünkkel nem tudjuk felfogni, hogy mit miért tesz. Illetve azt hisszük, hogy Isten teszi, pedig a Sátán szolgái, vagy csak a Törvény (NOÉ szövetsége) következménye!

Bírom, amikor valaki úgy beszél Istenről, mintha a létezése egy tény lenne, nem pedig csak több ezer éve élt őrültek téveszméi :). (igen, rólad beszélek #7)

Amúgy az #1-esnél a pont. Tökéletes válasz.