Nagyon össze vagyunk szokva a legjobb barátnőmmel. Mit tegyek?

9 éve vagyunk barátok kisebb-nagyobb veszekedésekkel de utoljára kb 4 éve vesztünk össze, akkor is azért mert bekavartak. Szerintem már barátok maradunk örökké. Olyan mintha az ikertesóm lenne. Külsőre meg szinte mindenhogy ellentétek vagyunk, mégis (nem túlzok) szinte mindenről egy a véleményünk, gyakran mondjuk ki egymás gondolatát és már jobban ismerjük egymást mint a saját szüleink. Semmiféle titok nincs közöttünk. Nagyon sok időt töltünk együtt, mégsem fogyunk ki soha a témákból. Mindig azt hiszik mások, hogy be vagyunk tépve. Komolyan, nem egyszer kérdezték már meg :D

Egy suliba járunk (nem így terveztük de nem vették fel ahová menni szeretett volna) úgyhogy megint padtársak vagyunk, együtt csinálunk mindent, a tanulás olyan, hogy neki egyes tárgyak jobban mennek, ő segít ami nekem kevésbé megy jól, én meg abból ami neki nem megy. Reggel 8-tól este 8-ig szinte minden nap együtt vagyunk. Egymáson kívül nem is nagyon vannak barátaink csk 2-3 gyerek mert annyira másak vagyunk. Teljesen máshogy nézzük a dolgokat. Amikor beteg vagy valamiért nem jön suliba meg vagyok halva, és ez fordítva is így van. Tudjuk, hogy nagyon egymásra szoktunk de em tudunk mit tenni. Tudjuk hogy ez így nem jó.

16/L