Miért van egyeseknek ennyire irreális elvárásai párválasztás terén? Ti ismertek ilyeneket?

Konkrétan rokonról van szó. 22/L vagyok, boldog kapcsolatban, így engem kért meg a rokonom nővére, hogy segítsek neki párt találni.

Rokon 37 éves férfi.

Miért is ne, elvállaltam. Elkezdtem vele kettesben beszélgetni. És itt esett le az állam. Már az első beszélgetés után tudtam, hogy nem fog senkit sem találni.

A rokonom nem igénytelen (bár az öltözködésén lehetne javítani), nem munkakerülő, és még csak csúnyának sem nevezném, inkább átlagos. Mégis olyan elvárásai vannak, hogy szerintem neki nem barátnő, hanem fullos kinézetű-diplomás-konyhatündér rabszolganő kell. (magyarán nagyonnagy mell, mellette ne legyen még picit se duci, elvárja h ő főzzön meg mindent, legyen jól fizető állása, emellett fogadja el azt is, ha a pasi megunja a munkát és nem dolgozik [itt akadtam ki])

Elvárja, hogy senki ne a külső alapján ítélkezzen, ez eddig rendben van. De ő csak a fullos nőket "veszi észre", a többit magasról le se...túlságosan nagyra tartja magát, és elengedhetetlenül ragaszkodik ezekhez az elvárásokhoz, mondván hogy ez "jár neki". Amikor megkérdeztem, hogy ő mit lenne hajlandó feláldozni egy kapcsolatért, konkrétan azt válaszolta hogy semmit, mindenki fogadja őt el olyannak amilyen.

És nem csak ő ilyen, hanem rengeteg ilyen emberrel találkoztam már (nő, férfi egyaránt). És egyik se azért, mert kompenzálni szeretne, hanem mindegyik azt hiszi, hogy ez neki alanyi jogon jár.

Miért? Miért sírnak az ilyen emberek, hogy senkijük sincs, ha ennyire irreális és képtelen elvárásokat állítanak a másik elé?

Nektek van hasonló történetetek vagy ismerősötök? Nekik milyen elvárásaik vannak?

Vagy csak nekem van szerencsém ilyen emberekhez?