Melyik finnugor nyelvhez hasonlít a legjobban a magyar? Illetve a másik 4 nyelv mennyire hasonlít egymásra?

A fenti 5 példa közül a magyar a 4-eshez hasonlít a legjobban, bár az török, ami nem finnugor, hanem altaji. A számok inkább az ún. "finnugor" nyelvekre hasonlítanak. A személyes névmásainkon túl a családi szavak megint inkább a törökre hasonlítanak (1-2 kivételtől eltekintve). A testrészek, növények, állatok, alaptevékenységek nevei között mindkettővel van bőven rokonság. Mint ahogy szabályos hangmegfelelések is vannak a török, és a finnugor nyelvekkel is. A nyelvtan is nagy mértékű hasonlóságot mutat mindkét nyelcsaláddal. A történelmi bizonyítékok egyértelműen a török népek irányába mutatnak. Ezek mind azt jelzik, hogy holisztikus, interdiszciplináris szemlélet volna szükséges a nyelvek és népek eredetének kutatása során.

A te példádban az 1 és 3 egyezése jól mutatja, hogy a finnuogor nyelvek egymással jóval nagyobb hasonlóságot mutatnak, mint a magyarral. Nyilván egymással sokkal szorosabb és közelebbi kapcsolatban vannak, mint a magyar nyelvvel.

"Melyik finnugor nyelvhez hasonlít a legjobban a magyar?"

Nagyjából egyikhez sem, kb 400 olyan szó van ami hasonlít egyik másik finnugor szóhoz,de azzal sem egyezik meg úgy, mint a hunnal. Leszögezhetjük a hasonlóság nulla.

Finnül a személyes névmások:

minä sinä hen me te he

mitä = mi? (kérdőszó)

sinua = téged

ne = azok (mutatószó)

Egyik se hasonlít a magyarra, a magyar és finn több ezer éve elszakadt egymástól, mára már csak régi alapszavak emlékeztetnek a hasonlóságra, törökből is vannak jövevényszavak, de az már jóval újabb keletű.

A finn és magyar hangzásra azért még hasonlít, ha finnek beszélgetnének körülöttünk, nem hangzana idegennek, csak éppen nem értenénk meg. De egy laikus külföldinek meg lehet h egyformának tűnne.

Ma kondizás közben érdekes dolog jutott eszembe a finn igeragozással kapcsolatban. Nem tudom, csak véletlen-e hogy a ragok - mondhatni - a magyar személyes névmásokkal azonosak.

Pl.

minä sanoN (ÉN)

sinä sanoT (TE)

hän sanoo

me sanoMME (MI)

te sanoTTE (TI)

he sanovat

Csak érdekességképp ezt beírtam. :) Érdekes h az finn igeragok a magyar személyes névmások így egybevágnak.

Két dolog jutott erről eszembe, persze ez csak teória:

- elképzelhető h a magyar személyes névmás jobban hasonlít a régi finnugor nyelvben használthoz, ergo a finnek névmásai jobban eltávolodtak az eredetitől

- és ha így van, egy másik teória, lehet h a ragozás úgy alakult ki, h először kiejtették a sima alap igét és utána hozzátették a sima névmást akire utal az ige. Mintha úgy mondták volna: beszél én, beszél te, stb.

Finnül a fenti példával:

sano én --> sanon

sano te --> sanot

És később ezekből a névmásokból alakultak ki a ragok. Persze ez csak egy teória, ami a fejemből pattant ki ellipszisezés közben. :)

E/3 személyben a finnben ha jól tudom általában 2 magánhangzó vagy hosszú magánhangzó szokott lenni, de a régi magyarban is így volt: szólá, mondá, építé, ... Még ennyi hasonlóság megmaradt a ragozásban.

Ez a Tóth Alfréd bátran kiírja a nyelvészettel foglalkozó könyvére, hogy professzor, bár az eléggé el van dugva, hogy ő matematikaprofesszor :) (bár van egy összehasonlító nyelvészet diplomája is, ne legyünk gonoszak). Szóval ez egy sumerológus könyv, hun szavakat nem találtam (lehet, hogy van) és a wiki szerint csak három szóról ismerik el széles körben a nyelvészek, hogy eredetű, kettő szeszes italra, egy meg lakomára vonatkozik.

[link]