Milyen dolog lenne ilyen helyzetben öngyilkos lenni?

Az életem teljesen kilátástalan. Húsz éves koromra ott tartok hogy egy torz, rosszul kialakult személyiségem van ami az embereknek elfogadhatatlan, így nincsenek is barátaim, ismerőseim se nagyon. Környezetem utál, itthon nem bírom már, márpedig elköltözni még jó sokáig nem lesz innen esélyem. Munkára se látok semmi esélyt, ezzel a torz személyiséggel és rondasággal ami nekem van, sehova nem fognak felvenni dolgozni. Meg nem is értek szinte semmihez. Munka nélkül pedig elég nehéz elköltözni. Egyre jobban romlik a lelki állapotom, az itthoni dolgok tesznek tönkre teljesen. A lelkemben kavarognak folyton az érzések amiket nem tudok kiönteni senkinek, nem érdeklek senkit. Pszichológusnál már voltam nem használt. Minden közösségbe amibe eddig bekerültem, megkaptam a vesztes nyomorék szerepet, akinek a lelkébe büntetlenül bele lehet taposni és szét lehet alázni. De ez is valószínűleg a rosszul kifejlődött személyiségem miatt van így, gyakran kaptam már ilyen megjegyzéseket hogy furcsa és idegesítő vagyok, meg esetleg túl komoly.

És elég sok dolog van amik miatt aggódok, ez is jól megnehezíti a helyzetemet.

Mindez nem elég indok az öngyilkosságra? Szerintem esélyem nincs nekem már egy normális életet leélni amikor egy ember se tud elfogadni. A lelkem meg már nagyon szörnyen érzi magát így a világban.