Alkotói válság?

Egyszercsak lesz ihlet. Amikor nem is várod. Lehet csak egy pillanatra, de lehet minden rendben lesz. Erőltetni nem kell a dolgokat. Am mit csinálsz?

Értem. Így könnyebb válaszolni. Nos az írás, a dalszöveg is olyan mint a vers, főleg ha egy bizonyos stílust írsz. Egy idő után hirtelen nem jut eszedbe semmi, kiégettnek tűnsz. Ez kb normális. Kezdj valami másba, hogy felfrissülj. A versekkel hozok példát. Mondjuk ha szomorú verseket írsz akkor egy idő után kezdesz picit azonosulni a hangulattal. Egyre szomorúbbakat akarsz írni, mert ettől leszel jobban. De egy pont után nem megy. Olyankor erőltetnéd de minek? Ki akarod adni a feszültséget, nem sikerül, s ettől csak feszültebb leszel. Nos akkor érdemes váltani (ha megy) pl gyerekversre. Az pont az ellentét. Nehéznek indul, de aztán rájössz nem is az. Ez segít. Ha nem megy, akkor érdemes teljesen leállni és hagyni. Belekezdeni másba. Pl novella. Idővel minden megoldódik, jön az ihlet és annyi. Viszont ha írni sincs erő, kedv, akkor pedig tedd le a tollat és foglalkozz minden mással. Fiatal vagy, időd van, összecsapni nem szabad. Ha erőlteted abból nem az lesz amit igazán szeretnél. Lesz akinek nem tűnik fel, de az erre fogékonyabbaknak fel fog. Meg aztán benned is csak egy hiányérzet marad, .ert nem tudtad azt kiadni amit akartál. Tapasztalatból mondom. Sok sikert.

Nem, de mégis. Én verseket, novellákat és forgatókönyvet írok 1999 óta. Adtam ki könyvet, van film az alapján. De végülis írás, írás.

Az egyik novellából. Bár csak a lényege maradt ugyanaz, mert annyira át kellett írni. Egy filmfesztiválra lett nevezve. Díjat ugyan nem nyert, de jó volt a moziban megnézni. :)

Mármint úgy értem, nem zenei szövegírásról szól, hanem novellákról, versekről, regényekről, drámákról, irodalomról.