Mi a véleményetek az első személyű narrációról?

Közel visz a főhőshöz, viszont mindent az ő szemszögéből kell leírnod, ebben korlátot szab. Hogy jobbat lehet-e kihozni azt az adott történt szabja meg. Ha egy nézőponton van a hangsúly, akkor talán jobban megéri (pl.: karakterközpontú, fejlődés-történet). Ha szükséges sok főhőstől távol eső esemény elbeszélése, más karakterek érzésvilágának bemutatása, akkor inkább a harmadik személy a célszerű (pl.: környezet- vagy eseményközpontú). A kőszívű ember fiai egy karakter szemszögéből elég szegényessé válna, már a címadó szereplők is többen vannak. De mondjuk A vörös oroszlán sok reinkarnációt megélő főszereplője gyakorlatilag az egyetlen kulcsfontosságú nézőpont-karakter, így ott ésszerű az egyesszám első személy.

Amúgy a harmadik személyes sem feltétlenül mindent tudó, közelebb vihet egy-egy karakterhez, aztán megint tiszta narrációba vált, vagy egy másik nézőpontjába illeszkedik, így több karakter érzésvilágába is betekintetünk.

Az is lehet, hogy ezek keverednek, vagy több első személyű szereplő szólal meg, ki hogyan éli át ugyanazt az eseményt. Sőt, ritka, de második személyű narráció is van, azt is érdekes lehet kipróbálni.

Hát én elkezdtem írni egy torténetet E/1-ben de mostanra már átírtam E/3-ra mert így jobban jott ki a torténet. Viszont olvastan egy nagyon jó konyvet E/1-ben amit nem tudnák máshogy elképzelni.

Megvan mindegyiknek az elonye meg a hátránya és egyetérek az elottem szólókkal h a témának és a fogalmazásmódnak fontos szerepe van a narráció kiválasztásában

Ajánlom példának Dan Simmons Hyperionját (nem mellesleg Hugo-díjas regény) ő keveri az E/1-et és E/3-mat attól függően, hogy mit tart célravezetőbbnek, és szerintem nagyon jól működik.

Alapvetően amúgy jobban kedvelem a jól megírt első személyű elbeszélést, csak olyanból kevés van :D