Mit gondoltok erről a versről? Ti hogy látjátok, miről szól?

Ne menj oda, maradj, ott már a part van,

az éttermek sem nyújtóznak odáig,

távol minden kávézó és apartman.

Mellette, hol a Nap korallá válik,

szigony villan fel a végtelen-halban,

a Hold ezüst-pikkelyű hídja poshad,

ezer csillaggal kivert csizmatalp van

feletted, mely bármikor rád taposhat.

Az azúr-bálna cseppjeibe éget,

magába fojt, ha hátrahagyni mernéd,

dagálynál szőnyegként görög elébed,

apálykor megmutatja féltett medrét.

Ott már a part van: pengeél, egy mezsgye.

– Maradj, s tátogj a kopoltyúddal egyre.

(Becsy András)