Mondanátok véleményt első versemről? Tudom egyszerű rímek, de ősznte gondolatok.

Köszönöm, már reggel elkezdtem finomítani rajta:

Gyönyörű barna szemed,

Ha láthatnám még újra,

Áthatolt halott lelkemen,

Gyógyír volt minden búra.

Vágyom puha szádra,

Oltotta örök szomjam.

Nem gondolok másra,

Csak mennyire tompa

Az emléke már a csóknak,

A perceknek, mit loptam,

Csillogott szemed bóknak,

Örültem, éreztem, voltam.

Beleremegett a testem,

Oly szorosan simultál.

És éreztem a lelked,

Tudtam, belém bújnál.

Én lelőttem e madarat,

Szárnyát szegte, régen.

Nem volt benne akarat,

De volt benne az égben.

Repült a fellegekben,

Repült a szélben,

Nem kellet senkinek

Hazudni a létben.

Fekszem, fognám kezed.

Lélegzetem szaporán

Ver, mert nem lellek.

S mikor álmod ér véget,

Szeretném, azt érezd,

Szoríts magadhoz kérlek!