Versírók, költők! Elmondanátok részletesen, hogy milyen nálatok az alkotás menete?

Megvan az eljövendő mű alapgondolata.

Az ihlet többnyire magától, spontán jön. Legalábbis az én tapasztalatom az, hogy erőltetve nem megy.

A kiindulási gondolatot továbbszőve fokról fokra kiépül a teljes vers. Ami az eszembe jut, mindent beleveszek-aztán, utólag, nem nagyon szoktam semmit kihagyni, kihúzni belőle.

Van, hogy azonnal megy verses formában, van, hogy először prózában fogalmazom meg. A versformát általában én határozom meg: időmértékes vagy ütemhangsúlyos, mono- vagy bimetrikus, pontosan milyen, melyik sor- vagy strófafajta stb. De van, hogy maguktól jönnek, áradnak a sorok egy bizonyos formában, legfeljebb itt-ott kell egy kis helyreigazítás.

A lényeg, amikor az ember elkezdi az, hogy legyen valami alapforma, váz, amiből el tud indulni. Ennek korántsem kell a végleges verziónak lennie, még tetszőlegesen módosítható. Erre gondoljunk az első változat megírásakor. És ne féljünk tőle (vajon jó-e így, így-e a legjobb?), tudjuk, hogy ez tetszés szerint formálható.

Komolyabban író és haladó válaszát várod-én igyekszem komolyabban írni, hogy mennyire vagyok haladó, nehéz kérdés.

Miért érdekel?