Mi a nyitja a japán férfiak lelkének? A japán kultúráról neten át sok mindent megtudtam, és élőben is szégyenlősnek tűnt már néhány.
Középkorú férfi vagyok, amúgy fiatalos stílussal. Kevés japánnal találkoztam életemben, egyszer régen egy lelkes japán sráccal, aki beszédes volt, itt Európában. Beszélgettem egy japán sráccal mostanában is, itt Magyarországon, aki hazánkban dolgozik. Határozott volt eleinte, tényleg betartotta a szavát, megbeszétük h találkozunk -addig csak netről ismertük egymást-, dumálunk élőben is, de közben folyton bizonytalankodott olyan dolgokon, amiken mi magyaron nem szoktunk. Folyton meggondolta magát, hogy oké, menjünk ide, meg oda, aztán mégse, a kocsijával folyton keringtünk...
Addig habozott, míg elment az idő, és bár beszélgettünk (főleg én beszéltem, angol voolt a közösnyelv, és lelkesen jeleztem neki, hogy engem nagyon érdekel a japán kultúra és elkezdtem tanulni a nyelvüket, de ő elég szűkszavú volt), végül azt mondta, h hát majd akkor a tervezett programokat megtartjuk máskor, mert már későre jár...
Persze, h későre járt, mert mindig bizonytalankodott, és meggondolta magát, így elment az idő és beesteledett, másnap neki meg meló. Csak beszélgettünk és csak a kocsijában.
A japán kultúrában ugyebár nem illik nemet mondani, hanem folyton úgy tesznek, mintha bizonytalankodnának, jelezve, hogy nem akarnak valamit. De mi van akkor, ha tényleg csak félénk volt és bizonytalan, és nem azt akarta sugallni, hogy élőben neki nem jó beszélgetés, meg programtervezés velem? Neten leveleztünk, addig lelkes volt, élőben is kedvesnek látszott, de lehet, h zavarta valami, és mégse érezte jól magát velem? Vagy tényleg pusztán a tipikusan híres japán szégyenlős fiatal férfi szólt csak belőle?
Aki szokott japán, főleg 20-40 közöti férfiakkal beszélgetni, találkozni, és ismeri a nyitját, hogyan lehet dűlőre jutni velük, jobban megérteni, hogyan működnek, mit akarnak és mit nem, az elárulja nekem? :)
De ne a netről is megismerhető tézisekkel jöjjön elő, aki hozzám hasonlóan élőben még alig látott japán embert... Mert én is tanulom netről a japán kultúrát. Hanem aki élőben rendszeresen is találkozik velük, és nem munkahelyen (pusztán), hanem szabadidőben.
válasza:Hmmm... Több oka is lehetett, de az írasodból az jön le, hogy bárki jó, mert japán, mert téged most érdekel a kultúra meg a nyelv, jó még pár dolgot elmond, de nem enciklopédia, te is utána tudsz keresni, meg nem nyelvtanár.
Egyébként tényleg csak barátkozni szeretnél? Mert ahogy olvastam kicsit kétértelmű.
De egyébként, ha tőle megkérdezed jobb esetben talán mondja, de ezek alapján nem lehet megmondani, 1000 oka lehet.
Értem, tehát ezer oka lehet. Te már találkoztál japánokkal? Mert azok válasza érdekel elsősorban, érthető okokból, mivel netről én is tanulgatok a japán kultúráról, nem jutnánk előbbre, ha a válaszolók is csak ott tartanak, mint én, értesz...
Nem, nem idealizálom a japánokat, ezt félreérted. :) Viszont van egy sajátos kultúrájuk, és annak hatása sok japán emberen megjelenik, és részben vannak nők és ffiak közötti eltérések is, de jellegzetesek.
A japán kultúráról Japánban élő magyarok elbeszélései alapján is tájékozódtam eddig, azonban nyilván ha volna személyes tapasztlatom, az számomra nyilván többet elárulna róluk.
Szeretném érteni őket, mégha japán férfiak sem pont egyformák. De sokukban állítólag vannak bizonyos közös pontok.
A további felvetésedre: közös programokat terveztünk, bár nem volt konkrétan előre kitalálva a mikéntje, tehát rögtönöznünk kellett.
De pl ötletei nem voltak, nekem kellett ötletelnem, mit hol hogyan (erről is sokat mesélnek Japánban élő magyarok, hogy minden a japánok szájába van rágva, főként sablonok szerint működik az életük, és a kreativitásukat kevésbé ösztönzik általában, mint itt Magyarországon az embereknek, habár az iskolarendszer sajnos kivétel, Mo-on, e tekintetben).
Ha megörült egy ötletemnek, és belevágtunk, elmentünk oda, körbenéztünk, azt mondja, oké. Majd egy perc múlva: "á mégse". És ezt párszor megcsinálta eygmás után. :D DE neki nem volt ötlete...
Majd pedig: "áh, de elment az idő, sorry..."
válasza:Első vagyok, japán a párom, és egyébként leginkább a "áh, de elment az idő" részből arra következtetek, hogy nem igazán voltál neki szimpatikus, és nem akarta ezt a programot, de mondom, hogy ez csak felvetés. Lehet, vannak bennük közös vonások, de ez alapján nem fogod tudni megfejteni.
Én párom: előre tervez, nem gondolja meg magát, határozottan megy az eldöntött helyre, úgy nem is megy, hogy nincs előtte megtervezve
Én magyarként, van, hogy ugyanazt csinálom, mint amit a japán ismerősöd. Továbbra is többre mész szerintem, ha nála érdeklődsz.
Köszi a válaszokat! :) Hát, de hogyan érdeklődjek tőle? :) Ez a "gomen" eléggé rosszat sejtető a japánok részéről... Azt mondta, csak hétvégén ér rá, majd a következő hétvégén megint kitalálunk programot. Szóval nem tudom, le akar-e szerelni, vagy mi a szitu... A japánok, tudtommal, úgy vannak nevelve, hogy direktben nem mondhatnak NEM-et, hanem a sorok között kell olvasni náluk...
KEIGO, vagy hogy is nevezik ezt...
válasza:Ezt nagyon jó, hogy tanácsolod! Ugyanis én barom, túl lelkes vagyok, és képes lettem volna már a következő pénteken nyaggatni az interneten... Pedig megfontolt vagyok, de ha valami iránt lelkesedem, akkor sajnos előfordul h elhamarkodott vagyok... Úgy örültem, h végre egy igazi japánnal beszélgethetek. :)
De megfogadom a tanácsod, belépek pénteken a megfelelő felületre és kivárok. Ha nem írt, én se fogok. Aztán szombaton megint odanézek, írt-e. Vasárnap újra. Legfeljesbb vasárnap este megkérdezem, mi az ábra, ha addig semmi.
Köszi! :)
Szerintem is túl lelkes voltál :D ami nem is baj általában. Az igazat megvalva ha fiatal akkor simán tud nemet mondani. Vagy legalábbis a nagy átlag. Szerencsére már nem annyira túl udvariaskodók ilyen téren. Ha idegesítenéd akkor egyértelműen lekoptatna. Nekem a férjem japán. A szülei tipikus vaskalaposak, de a férjem nem. Teljesen laza, mindenben bennlevő, véleményét néha túlzottan is kimondó.
A leírás alapján szimpatikus lehetsz neki, de idegesíti hogy tőle akarsz nyelvet tanulni, esetleg túl sokat írsz neki. Én is azt tudom tanácsolni amit az előttem lévő. Ne írj neki, ha akar keres. Nem olyan félénkek, mint ahogy tartod, sőt meglepődnél :D
Ha zavarnád, full nyugodtan és halál udvariasan közölné veled.
válasza:Egy vlogger, aki J-ban él, egyszer azt mondta, hogy elég felszínesek a kapcsolataik. Náluk a csoport előrébb van, mint az egyén. Mindig éppen annak a csoportnak az érdekeit nézik, amiben benne vannak. Amint kikerülnek, váltanak. Ezért nem is kötik magukat nagyon senkihez. Megtartják a 3 lépés távot, az illedelmesség álarca van rajtuk, de ha te nem vagy a csoportban (pl. suli, munkahely), akkor nem is gondolják úgy, hogy közelebbi kapcsolatba kellene kerülniük veled. Te is ilyen kívülálló voltál neki. Magyarán egy senki, nem is értik mit akarsz tőlük, lehet kissé félnek is, hogy kilesed a titkukat.
Szóval nagyon-nagyon kevés a szoros barátság a japán embereknél. Magas is a kizsigereltség miatt az öngyilkosság, mert nincs életük, a suli aztán a munkahely tölti ki a napjukat. Nőknek is egyre inkább, mert nekik meg a háziasszonyosdiból van elegük.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!