Hisztek Jézus Krisztusban?

#1

Érdekes megközelítés, hogy ha valamire nincs kézzelfogható bizonyíték, akkor az nem létezik. 200 éve nem tudtunk a quarkokról, semmi kézzelfogható bizonyíték nem volt arra, hogy az atomoknál is van kisebb egység, mégis mostmár bizonyított.

De jelenleg is vannak elméletek, amiket nem tudnak bizonyítani, mint a húrelmélet, a sötét anyag körül is rengeteg a kérdőjel, mégse úgy állnak hozzá, hogy nem tudjuk bizonyítani, akkor nincs.

Attól, hogy Isten létezése nem bizonyítható, még nem jelenti rögtön azt, hogy nem létezik, sőt, arra sincs kézzelfogható bizonyíték, hogy nem létezik.

És ha feltesszük, hogy jó a gondolatmeneted, mely szerint ami nem kézzelfogható, bizonyított, az nem létezik, akkor máris ellentmondásba ütközünk, hozsen nem tudjuk bizonyítani, hogy Isten létezik, ahogy azt sem, hogy nem létezik, tehát egyszerre létezik és nem.

Ne érts félre, nem azért írom le, hogy beléd kössek, csak úgy gondolomn, hogy érdemes mindenre nyitottnak lenni, ha nem tudunk valamit.

Igen, érdemes nyitottnak maradni olyan dolgok felé, amiket nem tudunk.

Ki gondolná, hogy nem bizonyítható az sem, hogy a sík egy adott egyenesére egy rá nem illeszkedő ponton keresztül nem létezik több rá párhuzamos egyenes. Létezhet több ilyen is, mert nem tudjuk bizonyítani, hogy csak egy van. Annyi, hogy sok esetben, amit elfogadunk, hogy csak egy ilyen van, gyakorlatban jól használható.

Vagy ki gondolná, hogy teljesen értelmes dolog, hogy a mínusz egynek legyen négyzetgyöke, annak ellenére, hogy két negatív, vagy pozitív szám szorzata pozitív, 0*0 pedig 0. Holott teljesen értelmes az erre a feltevésre épített számfogalom, és sok hasznos alkalmazása is van és segíthet sok dolgot megérteni az embernek.(Csak nem pont olyan, mint a sima számok fogalma.) Sőt, még az is értelmes, ha emellé az i nevezetű "gyökmínuszegyhez" kitalálsz még 2 másik ilyet, amit mondjuk j-nek, meg k-nak nevezel, amiknek szintén -1 a négyzetük és vannak különböző szabályok az 1, i, j, k számok szorzására. Bár ez már eléggé különbözik a szokásos számrendszertől.

Vagy ki gondolná, hogy értelmes dolog a 4 dimenzió? Pedig matematikailag teljesen az.

Isten is létezik és igaz. És reális is.

És szeret minket!

Annyira, hogy az Ő egyetlen fiát, Jézust adta értünk, hogy aki hisz a fiúban(-azaz Jézusban-), annak örök élete legyen.

Jézus Krisztus meghalt értünk és feltámadt. Aki hisz benne, örök élete van.

Az örök élet kegyelemből van hit által, nem pedig cselekedetekből.

"De mikor a mi megtartó Istenünknek jóvolta és az emberekhez való szeretete megjelent,

Nem az igazságnak cselekedeteiből, amelyeket mi cselekedtünk, hanem az ő irgalmasságából tartott meg minket az újjászületésnek fürdője és a Szent Lélek megújítása által,

Melyet kitöltött reánk bőséggel a mi megtartó Jézus Krisztusunk által;

Hogy az ő kegyelméből megigazulván, örökösök legyünk az örök élet reménysége szerint." - Pál Tituszhoz írt levele 3:4-7

"Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez;

Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.

Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk." - Efézusiakhoz írt levél 2:8-9

És ebből az is kiderül, hogy a jó cselekedet kötelességünk, és nem az üdvösséghez való kapu, amiért Isten elfogad. Isten elfogad alapvetően és a Jézusban való hitből és az Ő kegyelméből van az üdvösség. Mert Ő megtart minket, akik elhittük, hogy Jézus az Isten fia.

"nem bizonyítható az sem, hogy a sík egy adott egyenesére egy rá nem illeszkedő ponton keresztül nem létezik több rá párhuzamos egyenes. Létezhet több ilyen is, mert nem tudjuk bizonyítani, hogy csak egy van."

Ezt tényleg nem tudjuk bizonyítani?...

#4-es.

A geometriának van egy felépítése és ezen belül egy szabályrendszere és a többi szabály összességének egyik feltételezés sem mond ellent.

Az, hogy egy ilyen egyenes van, egy szabály, amit elfogadunk, vagy nem.

És ha elfogadjuk, akkor kapjuk a szokásos euklideszi geometriát, amit általános és középiskolában tanítanak.

Ha azt fogadjuk el, hogy több ilyen is lehet, akkor pedig a hiperbolikus geometriához jutunk. És tudtommal semmi bizonyíték nincs arra a fizika szerint sem egyelőre, hogy a világunkra az euklideszi geometria párhuzamosságfogalma lenne érvényes. Sőt, én olyanról is olvastam már, hogy egyesek inkább azt feltételezik, hogy a hiperbolikus geometria érvényes a világra úgy általában. (Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy ez látványos "kisebb" távolságokra, hanem akár úgy is, hogy nagyon-nagyon kicsit tér el a világ az euklideszi geometriától, annyira, hogy azt nagyon nehéz észrevenni, de azért eltér. Amennyiben így van.) Mondjuk ezt most nem tudom, mert a világ formájához linkelt wikipédiás cikk szerint, ha minden igaz az univerzum gyakorlatilag euklideszi. (Bár pont erre helyeztem a hangsúlyt: Hogy nagyon kicsi lehet az eltérés.) De ezekhez a fizikával kapcsolatos dolgokhoz nem nagyon értek, ezeket csak olvastam. Úgyhogy igazából ezzel kapcsolatban nem foglalok inkább álláspontot, mert nem nagyon tudok semmit.

A lényeg, hogy a matematika szerint ugyanakkora a létjogosultsága mindkét párhuzamossággal kapcsolatos feltevésnek. És matematikailag mindkettő megállja a helyét.

Ezeken kívül még vannak más geometriák is. A gömbön értelmezett geometria(gömbi/szférikus geometria) például olyan, hogy egyetlen olyan párhuzamos egyenes sincs egy egyeneshez sem, ami nem önmaga.

Itt utánaolvashatsz ezeknek matematikai szempontból, ha érdekel:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link] (Itt a 279. oldaltól. Ez egy egész egyetemi jegyzet. Ebben sok más dolgot is meg tudsz találni. De sokszor ilyen jegyzetekben lehetnek kisebb hibák sajnos. Úgyhogy erre figyelj. Ez a tapasztalat.)

[link]

[link]

[link] (Ez Bolyai János eredeti műve elvileg angolra fordítva. Magyarul nem találtam meg online, de valamelyik könyvtárban gondolom megvan, ha el akarod olvasni.)

Világunk formájával kapcsolatban:

[link]

[link] (Erről olvastam ajánlást, hogy érdemes lehet elolvasni.)