A török nyelv hány százalékban tartalmaz arab szavakat?

Ilyenekre sose lehet egzakt választ adni - bár bizonyára ezt néhány helyen már megtették, internet pl. 6%-ot ír -, mert az attól függ, hogy a faluvégi átlagember egymás közt használt szókészletét veszed, vagy valami tudományos szakszótárt. Vallási közeg, lovászati vagy számítástechnikai? Múlt századi vagy mai szleng? Külön beleszámolod-e a toldalékokat, esetjeleket vagy azt figyelmen kívül hagyod? (Ami magánvéleményem szerint súlyos hiba egy nyelv értékelésénél.) Felszorzod-e az eredményt az összes elméletben képezhető alakkal, mint pl. a megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért vagy nem? Mert mindezek függvényében 3 és 30 százalék között bármit megállapíthatsz. Politika szokott így játszani a számokkal.

Amúgy azoknak az arab szavaknak egy jó része perzsa, és ami tényleg arab, az is átesett már a perzsa nyelv torzításain. Sőt, a török szó- és hangkészlet maga is átesett az iráni és hettita nyelvek torzításain, lévén a Szir-darjától délre egyre kevésbé fogsz "igazi törököket" találni.

Érzésre azt mondom, hogy az anatóliai török nincs annyira elarabosodva, mint pl. az angol vagy az orosz ellatinosodva, vagy a magyar elszlávosodva, de a kipcsák és pláne a szibériai nyelvekhez képest rossz a helyzet. Ráadásul van a köztörök (nem csuvas) nyelvnek egy masszív rétege, amit még mi, magyarok is ismerünk, de az anatóliai törökök már nem. (kék, szürke, ész, dob, igen, kínoz, kor, ének, hull, hajol, jut, ér, borul, teker, csavar, szűnik... meg sorolhatnánk százával az Árpád-kori faluneveket: török szavak, de az anatóliai törökök már nem értenék, legfeljebb a tatárok - már amelyik nem csak oroszul tud.)

A nyelvtant és a toldalékokat viszont nagyon jól megőrizték. Azt hozzá kell tenni, hogy sajnos a toldalékoknak pont a lényegi mássalhangzóit koptatták le az anatóliai törökök, a magyarok meg nem szeretik a nyitott, magánhangzóra végződő toldalékokat, ezért azt koptatják le. Magyarán a közös eredetű toldalékokat az anatóliai nyelvben nem fogod felismerni. Ezek lehetnek protoeurázsiaiak (-tt, -n, -m... pl. kel-t-em = gel-d-im) vagy komplexebb toldalékok, amik Volga-vidéken eltöltött időszakban kerültek a magyarba (-ás/és, -ni, -ol/el/öl, -ít, -ul/ül, -dik, -ság/ség, -tat/tet, -nak/nek -gat/get... a török igékkel együtt jött ám az összes igeaspektus) A toldalékok általában egykori hozzáforrt szavak, segédigék, az archaikusabb török nyelvekben ezek még felismerhetők, miből lettek. Szintén probléma, hogy az úz és a csagatáj nyelvek nem használnak mássalhangzó-asszimilációt, ami azt jelenti, hogy más végződésű szó után más elejű toldalék kapcsolódik. Pl a -lik erősebb alakja a -dik. A magyar nyelvben viszont sokszor ezek maradtak meg.

Gondolom itt az iszlam szavakra gondolsz mert az arabul van.

Az osszes muszlim orszagban arabul mondjak ezeket a szavakat.