Csak én gondolom, hogy a japán egy kicsit hasonlít a magyarhoz?

A japán mondattan úgy épül fel, mint a magyar.

Ez nagyon hasonlít, bármi más meg egyáltalán nem.

nem

altalanos hangzasa nem olyan

akkor miben hasonlit?

1/2 anonim ***** válasza:

94%

A japán mondattan

------------

Olyan hang, hogy tan nem vahn, de az egész egy bullshit.

Csak én gondolom,

------------

Gondol? Gonosz vahgy? Gondod vahn? Jah, nem, magyarul a verstehen rakni, denken rakandni.

A hangzásja egy kicsit magyaros, vagyis indogermános, v nem vahn,így indogermánosul mondjuák: uer. A japán magyarul a vár-at, ana őru magyarul, úgy mondaná, hogy ueru.

DE fura a japánban egy pár partikel:

japán gho: igen hasonló az indogermán gho-ra, magyarban eng, tég, ahogy dich és mich.

japán de: indogermán de, ez a germán t, ez a magyarban az accusatív, és ebből a től

japán wa: indogermán au, magyr va-vá

japán ni, no: indogermán na stuma, magyarban is sok.

És itt vahn a to, ez kaustav is, a ta-to-ti-ból.

Na most a japánban is ott vahn a Yama név, az árjától, a jó-ieg stumából, és ott vahn a Yamato is:

-ina

-ona(onnan)

-ana(A ma és me az ana, nu, ni kurka, korcs formája, ahogy az újkurdban, a perzsa-zazaki na ni, nu lesz me,eme az újkurdban. A perzsa-zazaki na-ni-nu az indgoermán ana, ez a magyarban a domináns: hwannan, a honnan, ennan, az onnan, az enek a nak-nek, ír aig-icc, nach-noch, nál, és az ut-ana. És így nincs mint se,hwa-ho-ha-val kell mondani a hangokat.)

A legraktább lenne, ha az ana ina vagy ena formáját mondanánk unten-nek, vagyis inetten, enetten, nieder, nieden.

Vagyis:

i-na

o-na

a-na

De ha lekop el?lr?l, úgy lesz:

ni

no

na

Ez hasonló az itt-nek és ott-nak, to-val:

-to

-ta

-ti

Ha már a t-nél voltunk, úgy az Ende ősmagyarul anatt, ant, vagy antó. Ezt rakjuk, hogy ana-tó:

e---o---o---a.

A nieder, az inett vagy int, in-to.

De más példa: a japán úgy mondja az ősmagyar, vagyis a germán hangokat, ahogy a magyar: a ku stumából, ahogy kuranga, germán krenga, nem korong, ered a korcs is, a kurka, és ebből a krank, ez magyarul és japánul kuranka(az a az naknévi).

Na egal, a magyar nyelv indogemrán és germán nyelv, de a japán...

Stak ezeket mondhatom a japánról, a hangkincsjére(Wörter) nem igen vahn azonosság.

Habár lehetne, mondjuk a japán tot, tod hang a shi, shisja, vahn az árjában a nasayati, nasista, így lehetne ez, de a baju az, hogy hasonló hang a kínaiban is vahn.

De a fontosabb magyar, vagyis indogermán stumákat, gyököket nem hallom a japánból.

6/7 anonim ***** válasza:

sincsenek ilyenek. Továbbá mindkét nyelv ragozó.

-----------

Ragozó? Hülye hang, de a magyar nyelv nem úgy, a magyar nyelv indogemrán és germán nyelv, a magyar nyelv indogemránul és germánul agglutinál.

7/8 anonim ***** válasza:

egymashoz, meg csak hangzasban sem.

------------

Nem hoz, ez itt nem Örményia, hanem nak.

Ahogy írtam, úgy hangzásban igenstak, és írtam a japán partikelekről is.