Miért hiszik azt olyan sokan, hogy a magyar nyelv nem finnugor nyelv?

[link]

Itt elismert magyar nyelvészek, professzorok kutatásai, a témában való állás foglalásaik olvashatóak. Valamint rengeteg külföldi nyelvész a magyar nyelvről való véleményét is olvashatjátok. Ha ezek után valaki el hiszi a finnugor mesét, akkor az olvassa el még egyszer. Ha ezek után is elhiszi, akkor kérjen segítséget szakembertől.

Olyan a magyar nyelv szerkezete,mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna,hogy meglegyen benne minden szabályosság,tömörség,összhang,és világosság.

/N.Erbersberg-bécsi tudós XIX.század/

Bátran kijelenthetem,hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet,meggyőződésemmé vált:ha a magyar lett volna az anyanyelvem,az életművem sokkal értékesebb lett volna.Egyszerűen azért mert ezen a különös,ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket,az érzelmek titkos rezdüléseit.

/George Bernard Shaw-drámaíró,a CBC-nek adott interjújában/

Meglepő:úgy találom,hogy átmeneti kőkori nyelv,megelőzte az újkőkor kezdetét.Az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi.

/Grover S. Krantz-amerikai kutató/

Ma már,hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról,az a véleményem:a magyar nyelv,az emberi logika csúcsterméke.

/Berglund-svéd orvos és műfordító/

Új jeles felfedezésem,miszerint egy nyelv van,s az a magyar.

/Teller Ede-atomfizikus/

Olvassátok és járjon át benneteket is a büszkeség,hogy a magyart mondhatjátok anyanyelveteknek! Amely NEM finnugor eredetű! pont.

ma 15:55

Most az egész gyk-t teleszemeteled ezekkel a hamis idézetekkel?

adva van egy tudományos téma, amire te meg beszúrsz mindenféle idézeteket, hogy mekkora király a magyar nyelv.

Nem erről ment a beszélgetés, ennek semmi köze nincs ahhoz, amiről szó volt.

Te tényleg ennyire hülye vagy, hogy számodra amiket beszúrtál, azok érveknek tűnnek az adott témában?

Mindenesetre remekül mutatja, hogy itt nem tudományosan van ellenvetés az adott elmélet ellen, hanem érzelmileg, amivel meg nem tudományos kategória.

A második idézet valódi:

[link]

Az utolsó bekezdésben van az idézett szöveg

A többinek nem néztem utána xD

ma 20:07

Majd ha egy nem magyarok által írt, angol nyelvű szöveget idézel, elhiszem, hogy mondott ilyet Shaw.

Nem mintha nem lenne mindegy, mit mondott Shaw: egyrészt véleménye puszta magánvélemény, nem volt nyelvész, nem is létezett a modern nyelvészet, amikor ezt állítólag mondta.

Másrészt ostobaság az idézett szöveg: semmivel sem gazdagabb attól egy nyelv, hogy a prepozíciókat nem a szavak elé, hanem mögé biggyeszti (ragozás). Nyilván nem ismerte Shaw a magyar nyelvet, ha azt hitte, hogy a ragozás valami, a prepozícióknál finomabb és gazdagabb dolog. De a legvalószínűbb persze, hogy ez az interjúszöveg sosem hangzott el.

Amúgy a "nagy magyarok" jó, hogy Shawval jönnek, aki egy mocskos nagy kommunista volt.

ma 17:22

Ó, dehogynem, az érzelmek is tudományos kérdések.

A pszichológia vizsgálja például őket.

A 03 17 17 22 -re

Gondolkozhatnál. Pl hány ezreléke a Föld lakoságának a magyarul beszélők, gondolkodók ? És hány százalékot adtak a korszakalkotó találmányoknak. Láttam egy Teller Edével készült fimet anno A TV-ben. Hát nagyjából elmondta, hogy 2-3 évi proffeszorkodás után rájött az amerikai egyetemeken, hogy a magyarul gondolkodás folytán lettek az eredményei. És azt is elmondta, hogy az angol olyan szegényes - nem azt mondta primítiv- hogy azon nem tudja nagy eredményekre sarkalni az egyetemistákat.

Tudod ki volt Teller Ede? Atom, hidrogén bomba egyik atyja. És...

Elég nagy szégyen, hogy a linken olvashatókat külföldiek, hozták össze!!!

Sir John Bowring ismert filologus. A véleményét is érdemes lenne a cikkbe beírni. Ő sok nyelven beszélt -magyarul is, több könyvet forditott angolra-

Esetleg ha elolvasnád

[link]

Nem olvastam el a sok választ, de hátha még tudok újat mondani. Azért hiszik sokan, mert nem tudják, hogy kell összehasonlítani. Nem az a lényeg, hogy hangzásra hasonló-e, vagy vannak-e hasonló szavak. csak olyan szavakat lehet vizsgálni, amik a kultúrától függetlenek, és az emberi alapvető dolgok (testrészek, természet, névmások, nem pedig az, hogy autó), és a szavak a legkevesebb. Egy szó csak akkor számít, ha jelentése, hangalakja, alaktani megfelelője is van, de ez nem azt jelenti, hogy hasonlóan hangzik. Hanem szabályos alaktani megfeleléseket. Pl. hogy a a k h-ra vált, de nem minden esetben, csak bizonyos módon képzett magánhangzók előtt, vagy a t z-re, vagy a p f-re (puu --> fa), és sokszor a pótlónyúlások, és a magyar nyelvben lezajlott saját változások miatt ezeket a hasonlóságokat nyelvészeti módszerrel lehet már csak felismerni, nem úgy hogy jaj de jó, hasonlóan hangzik.

Egyébként a fonotakszist is nézni kell, a morfológiát, pl. hogy bizonyos hangok nem állnak bizonyos hangok után. Pl. hogy a szó elején nem szeretik a mássalhangzó-torlódást, ha jól tudom. Vagy a rag-jel-képzők tulajdonságait például.

De ezekhez kicsit jobban kell érteni hozzá. Az utca embere a szavakat hallja, de nem tudja, melyeket szabad vizsgálni, vagy hogy pl. jövevényszavakat, hangutánzó szavakat, gyermeknyelvi szavakat nem lehet belevenni az összehasonlításba. Meg sokszor nem tűnik hasonlónak de sok finnugor nyelvet összehasonlítva le lehet vezetni, hogy egyik nyelvben ez a hang erre váltott, majd ott arra.

Azért is hiszik ezt, mert azt hiszik, hogy a néprokonság ugyanaz, mint a nyelvrokonság. Genetikailag nem állunk kapcsolatban velük.

Na meg most ezt szokták mondani, és aki azt mondja, hogy NEM vagyunk kapcsolatban vele, az azt hiszi, hogy ő állítja a modernebb dolgot.