A "let's"-ben az 's' minek a rövidítése?

us! vagyis többet szám első személy tárgyas alakban!

Let's go = Let us go!

ITT: 's=us

de a Let's go nem teljesen egyenlő a Let us go-val... és nem csupán formalitásbeli különbség van (összevont alak mindig informálisabb).

Míg a Let's go esetén akihez szólok, őt is beleértem (tartson velünk - "inclusive"), addig a Let us go esetében nélküle szeretnénk távozni (kb Engedj/engedjetek minket - "exclusive")

"Míg a Let's go esetén akihez szólok, őt is beleértem (tartson velünk - "inclusive"), addig a Let us go esetében nélküle szeretnénk távozni (kb Engedj/engedjetek minket - "exclusive")" Ez a szabály hol van hivatalosan (pl. nyelvkönyvben, leíró nyelvtanban) leírva? Igaz lehet, de még nem hallottam erről.

Na, ezt nem szeretem az angol nyelvben: mindig kiderül, hogy van még valami "apróság", amiről még nem hallottam, és sehogy sem akar vége lenni ennek. Németből legalább van valami egyetemi jegyzet, amiben elvileg az összes ilyen apróság benne van, de angolból ilyet még nem láttam. Bocsánat, hogy elkanyarodtam a témától.

Webnyelv, ezt sima nyelvkönyvben sehol nem találod, hanem pragmatika könyvben, olyan témakörnél keresd, ahol a deixist tárgyalja...

Hirtelenjében a könyvespolcomról ezt sikerült leemelni:

George Yule: Pragmatics (OUP, 1996) 12. o ("Deixis and distance" témakörnél "Person deixis" alcím alatt.

Az egész könyv tele van "finomságokkal", IMÁDOM!!! :-)))))

Jó esetben először a következő két kifejezéssel találkozik az angolul tanuló:

-Let's go.

-Let me see.

És ezzel nagyjából meg is tanulta a két különböző jelentését. Ez usage, nem grammar (egynyelvű szótárak általában meg is említik ezt a használatbéli különbséget), és középfokon már számon kérik, ha nem előbb...

Let's (=let us) SUGGESTION: itt formalitásbeli különbség van az összevont illetve teljes alak között

Let sy do sg 'TO ALLOW': nem lehet összevont alak

Ha már nevén is akarod nevezni a dolgot, az viszont már nyelvészet (és nem kevertem volna ide, ha nincs az a kis hitetlenkedés, hogy hol van ez leírva...) - nyelvészeti kérdést viszont nem fog senki számmonkérni az embertől egy nyelvvizsgán... (amúgy egy csomó nyelvben kétféle "mi" szem.névmás van: nálunk tudtommal nincs rá nyelvi eszköz, de a szövegkörnyezetből simán kiderül, hogy beleértem-e az illetőt is, akihez beszélek avagy sem).