Miért van az, hogy nagyon jól ismerem az angol nyelvet, a szavakat és szófordulatokat, mégsem tudok "frappánsan" fogalmazni, úgy, hogy épp az odavágó fordulatot használjam?

Az elsönek nincs igaza, nagyobb gyerekként/felnöttként is meg lehet tanulni egy nyelvet annyira, hogy ne kelljen gondolkodni a válaszon. Csak ahhoz az kell, hogy az ember vagy abban a nyelvi környezetben éljen, vagy nagyon intenziven BSZÉLJEN az adott nyelven. Emellett TILOS beszéd közben a nyelvtanon törni a fejét, mert úgy nem lehet beszélni.

Nálunk a családban több ember is van, aki legalább 3 nyelven tud anyanyelvi szinten beszélni, ezt az adott nyelvet anyanyelvként használók is állítják, többször elöfordult, hogy meglepödtek, amikor kiderült, hogy nem az az idegen nyelv az anyanyelvük. (Egyik embernél: német, angol, francia, a másiknál: német, angol spanyol, a harmadiknál: német, angol, japán, a negyediknél: német, angol, orosz - természetesen a magyar mellett.)

Első, ne beszélj butaságokat. 15 évesen kezdtem angolul tanulni. Tavaly egy idős bácsi a metrón megkérdezte, én is chicagoi vagy-e, mert hallotta, hogy a lakótársammal beszélgetek és nemi úgy tűnt. Csak egyszerűbb ráfogni, hogy nem is lehetséges normálisan megtanulni egyáltalán, pedig csak TE nem bírtál.

Kérdező, mennyit olvasol? Ha valakinem nem olyan jó a nylevhasználata, akár magyarul is, ez az első kérdésem. Magyarul mennyire vagy frappáns? Csak mert vannak olyanok, akik magyarul sem sziporkáznak. Márészt nem lehet, hogy gépies vagy? Pl. fejben fordítasz ha valami összetettebet próbálsz elmondani? Mert akkor szokott ilyen lenni.

Aki belemélyed, az tudja, hogy jó széles a sáv, ahogyan az emberek viszonyulnak a nyelvhez és használatához.

Ki ilyen, ki olyan erőfeszítéssel jut el valamilyen lépcsőfokra.

A szakadék az aktív és a passzív között is egyénileg változó.

Amellett, remélem, nem sértődik meg senki, de még az is számít, kinek mekkora a nyelvtudása a saját lelkének a bonyolultságához képest.

Ami a folyékonyságot illeti.