Akkor most hogy kell ejteni a német "habe" szót?

Első, de, hülységet mondasz, nincs olyan, hogy "hab". :D

Egyébként hivatalosan úgy ejtik, hogy "hábe". De Németországban sokkal nagyobb a régiók között az eltérés a nyelvben, nem úgy mint itthon. Az ország két végén lévő német alig érti egymást. Valószínűleg ahol te élsz ott sem az irodalmi németet beszélik, hanem egyfajta tájszólást.

na nehogy már.... na nehogy má...

Az utóbbi szigorúan véve természetesen nem korrekt nyelvtanilag, de számtalanszor mondjuk a köznapi beszédben. Ilyen az "ich habe - ich hab" is németül.

Direkt nem a "-ban, -ben / -ba, -be" összekeverését hoztam fel példának, ami fülbántó nyelvhasználati slamposság és nem egyfajta szlenges lazaság, mint az előbbi.

Kérdezőnek (megnyugtatásul):

Nyugodtan használd azt, hogy "hab", ebben semmi parasztosság nincs. Ahogy írtam, ez egy köznapi laza szóhasználat, mondja mindenki, a legválasztékosabban beszélők is - művészek, promik, politikusok, stb. Akár még egy vizsgán is használhatod ezt, kivéve egy német nyelvvizsgát, ahol persze egy szigorú tanár a "tankönyvi" nyelvhelyességet figyelembe veszi.

A németben a szó végi "e" hangsúlytalan. Ez azt is jelenti, hogy nem ejtik ki tisztán e-nek, ahogy a magyarban, hanem egy e és ö közötti rövid hang lenne a kiejtése a szabály szerint. Kb. "hábö".

A gyakran használt szavak hangsúlytalan e-je olykor teljesen el is marad a hétköznapi beszédben. A "habe" eléggé gyakori szó, így nem csoda, ha a kiejtése is egyszerűsödik.

A magyar anyanyelvűek általában hábe-nek ejtik ki. A pontos kiejtés tanítására nem sok figyelmet fordítanak, általában nem tudják a németül tanulók, hogy a szó végén az ott nem "e" hang, hanem valami más.

A nyelv változik. Az angolban a szó végi e-k már egyáltalán nem hallatszanak, régebben ezeket is kiejtették. Kicsit hasonló tendencia figyelhető meg a németben is.

A zwei-t akkor mondják főleg zwo-nak, ha pl. telefonszámokat mondanak, és hogy véletlen se értsék a hasonlóság miatt drei-nak, helyette zwo-t mondanak. Kb. olyan ez, mint amikor magyarul nem azt mondjuk, hogy két, hanem hogy kettő, így a héttel nem lehet összekeverni.

Kiejtésben helyes a "háb" is. Valójában a "hábe" nem lenne helyes, mert nem magyar "e" hallatszik a végén, de megérteni megértik úgy is.

Helyes a zwei és a zwo is.

Én azzal hasonlítanám össze, de persze itt egy egész szó marad el, hogy a Guten Morgen helyett is csak azt mondják: ' Morgen. Valószínűleg ez is egy szlenges lazaság.

Ellentétben a magyarral, ahol feltétlenül odakívánkozik, hogy jó reggelt KÍVÁNOK. A jó reggelt így magában szerintem foghegyről odavetett köszönésnek tűnhet. Én a tanítványaimtól azt kértem, hogy:

Jó reggelt, Tanárnő / Úr!

Vagy Jó reggelt kívánok!

Ha egy nyelv az anyanyelved, használsz szlenget is, valamint rövidítést, nem figyelsz oda annyira, lazábbra veszed a figurát. A 'hábe' a helyes kiejtés, a 'háb' pedig valamiféle szlengesített változat, de ugyanúgy helyes. Egyre gyakrabban használják így. A hab, kb. olyan, mint az angolban a 'cuz', vagy a 'wanna', csak kicsit konszolidáltabb. Így modernizálódik a nyelv, leharapják a szavak végét. Ezért is tesznek mögé aposztrófot. Ugyanúgy használják, hogy 'ich habe keine Lust', mint hogy 'ich hab' keine Lust'. Írásban a 'habe' a megfelelő, ha csak nem chatelsz, vagy a barátnőddel beszélgetsz.

A 'zwo'-t én úgy ismerem, mint 'két'. Pl.: egy, két, há, négy... Tehát, 'kettőt' jelent, de mégis másképp, máskor használod.

Én azt nem használnám a 'zwei' helyett.

'Zwo' pl.a refrénben:

https://www.youtube.com/watch?v=Ph-CA_tu5KA