Mássalhangzók találkozásának törvényei. Hogy is van ez?
Több kérdésem is lenne ezzel kapcsolatban, kicsit össze vagyok zavarodva:
1. A képzés helye szerinti részleges hasonulás és a zöngésség szerinti részleges hasonulás esetében lehetséges írásban jelöltség és jelöletlenség is? Ha igen, tudnátok mindegyikre egy-egy példát írni?
2. Létezik képzés helye szerinti TELJES hasonulás és zöngésség szerinti TELJES hasonulás? Ha igen, itt is szeretném, ha írnátok példákat. :)
3. Milyen mássalhangzótörvény érvényesül az "álljon" szóban? (Odáig megvan, hogy (valószínű) egy rövidülés a hosszú mássalhangzó+rövid mássalhangzó miatt, de simán "j"-t ejtünk, nem "l"-t és "j"-t, szóval nem tudom...)
A válaszokat előre is köszönöm! :)
válasza:1) Nem, csak jelöletlen lehet. (színpad, fűzfa)
2) Fogkefe-szóban például teljesen hasonul, de ezt is részlegesnek szokás nevezni, mivel csak a zöngéspárságuk miatt történt. Ha a "fog" szó "foz" lenne, nem k-vá hasonulna.
Egyébként mi akkoriban egy gráfot rajzoltunk, hogy megértsük. Felül van a 'hasonulások', az alatt 'teljes',/'részleges' első osztódik 'írásban jelölt'/'jelöletlen', második osztódik 'képzés helye szerinti'/'zöngésség szerinti'.
3) Írásban jelöletlen teljes has. (lj->jj) én dupla j-t ejtek. A rövidülés is megvan, ezért nem három j.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!