Mi a gyakorlat? Mi a szokás? Érettségi találkozóra csak az osztálytársak legyenek hivatalosak vagy a házastársak is?
Itt most kifejezetten sokadik - huszonötödiktől felfelé - éves találkozókra gondolok.
Ha házastársas, mikor, az érettségit követő hányadik évben, hogyan alakult ki?
Nálunk furcsa "hagyomány" alakult ki. A tizediket követően a találkozók elmaradtak, 2-3 fős barátságok, csoportok megmaradtak, de nagy általánosságban senkiről, semmit nem tudtunk.
Több hónapos kutató munkával megkerestem az elveszett nyájat, Montevideo-tól Vancouver-en és Haifa-n át Nyíregyházáig, és megtartottuk 35 éves találkozónkat.
Az egyik férj élete végéig nem fogja megbocsátani, hogy a felesége (az osztálytársnőnk) kérését - hogy hadd hozza el a férjét is - visszautasítottam. A lány arra hivatkozott, hogy az édesapja számtalan osztálytalálkozót szervezett, és oda vihették a házastársaikat is. Az én érvem pedig az volt, hogy "De nem 35 év kihagyás után az elsőre!" (Voltak ugyanis olyanok is, akik vagy az ötévesen vagy a tízévesen vagy egyiken sem vettek részt.)
A motívumaim a következők voltak:
- Én egyedülálló vagyok, házaspároknak nem szervezek összejövetelt.
/Tudni kell még, hogy a menün kívül több százezres kiadásom volt (BM lakcím megkeresések, mobil, vidéki és nemzetközi telefonhívások, étterem terembére, Welcome drink 31 fő részére, gimnázium alkamazottainak díja, akik szombati napon bennünket beengedtek, profi videós /TV operatőr/ napidíja és költsége, virágcsokrok a tanárainknak és 24 lánynak), amit nem háríthattam még élő és megjelent 3 osztálytársamra./
Szólóban nagyon kellemetlenül éreztem volna magamat. Ha vendégnek hívnak, talán csak a 25 év kihagyás miatt fogadtam volna el, de az első adandó alkalommal elhagytam volna a helyszínt.
- 25-30-35 év után először találkoztunk, ahol mindenki beszámolt eredményeiről, kudarcairól. Érzésem szerint ez - függetlenül attól, hogy az eseményről készült DVD publikus -, azon körülmények között csak ránk tartozott.
Rajta kívül egyébként csak egy osztálytársnőnk kérdezte meg, hogy férjet lehet-e hozni, de a határozott NEM-et vita és sértődés nélkül elfogadta, a többieknek pedig meg sem fordult a fejében hogy családos benkettet szeretnének.
A találkozó egyébként remekül sikerült, még a "megsértett" lány is külön, személyre szól e-mail-ben köszönte meg.
Másoknál hogyan zajlik egy ilyen sokadik??
válasza:szerintem az osztálytalálkozó az osztályról szól. valahogy furán venné ki magát a számomra, ha mindenki a párjával érkezne. egyrészt a házastársak nem hiszem, hogy jól éreznék magukat egy számukra idegen közösségben(még ha nem is nagy haver az osztály, mégiscsak egy egymást ismerő közösség). meg furán veszi ki magát, ha az osztály tagjai elkezdenek nosztalgiázni, beszélgetni, amihez adott esetben a társ úgysem tud hozzászólni vagy nem is érti kiről, miről beszélnek. ha meg mindenki a párjával van elfoglalva oda a találkozó hangulata.
én úgy gondolom, hogy ez nem páros program, ám amennyiben olyan a társaság, összetartóbb akkor lehet szervezni olyan programot, ahol mindenki hozza a társát.
válasza: válasza: válasza:Én úgy ismerem ezt, hogy az iskolában az "osztályfönöki órára" csak a volt osztálytársak mennek el, ott mesélnek magukról meg az eltelt idöröl, és este van egy bankett, ahová aki akar, hogy partnert, aki meg nem, az meg egyedül. Természetesen a szervezöknek elöre be kell jelenteni, hogy egy vagy két személyre számitson, és annak megfelelöen kell a költséget is megtériteni.
Az iskolában tényleg nincs keresnivalója kivülállónak, de egy vacsorán azért a legtöbben szivesen veszik, ha a társuk is ott lehet velük.
15:07-15:09-nek
Kikérem magamnak ezt az aljas, személyeskedő, rágalmazó hozzászólást! Nem a kérdésre válaszoltál (Semmit nem tudtam meg!), csak élvezed, hogy mint hivatásos kötözködő, "hallathatod a hangodat"!
válasza:A 15:07-es hozzászóló tényleg nagyon aljas. Bunkó hozzászólása, valószínűleg rossz irányba tereli a kérdést, illetve a válaszokat.
Ez már a kérdés kiírójának:
- Minden elismerésem a Tied. Hasonló bravúrt egy általános iskolai osztálytársunk hajtott végre, még 2000-ben, amikor felkutatta az egykori osztálytársakat, és egyből egy 25 éves találkozót szervezett. Az általános iskolai találkozóknak az megelőzően még nem volt divatja, de azóta is rendszeresen találkozunk.
- A szóló vagy családos összejövetelt társasága válogatja és a véletlen alakítja. Én az előbbi híve vagyok.
- Az érettségi találkozót úgy kell elképzelni, mint egy kibővített munkahelyi értekezletet. Oda sem hivatalosak a családtagok. Vannak munkáltatók, amelyek a feszültségek oldására, kötetlenebb munkahelyi hétvégéget, vagy vacsorát rendeznek, de kizárólag a cég alkalmazottainak.
válasza:A 15:07-es hozzászólása valóban kritikán aluli. Bárcsak ki lehetne tiltani az ilyen embereket!
Én is csak gratulálni tudok az úr teljesítményéhez, és elismerésem az áldozatvállalásért is.
Mi is már a harmincadikhoz közeledünk. Szerencsére náluk nem voltak kihagyások, sőt, amikor szeptember utolsó szombatján nyílt nap van egykori Alma Materünkben, nagyon sokan összegyűlünk egy kis nosztalgiázásra. Ilyenkor sokakat elkísér a családjuk is és spontán ki-kialakulnak, olyan "Akkor üljünk be a....", ami vacsorát is jelent.
Az ötévenkénti találkozók viszont szigorúan zártkörűek, és egyeteln oldarborda nem vette még zokon. A tanárok közül is csak az osztályfőnökünket szoktuk meghívni, amíg még élt szegény.
válasza:Szerintem nem kell osztálytalálkozóra házastársat vinni. Nálunk aki akart, fényképeket hozott, bőven elég annyi.
Egy estét ki lehet bírni a párunk nélkül (illetve ő is kibír ennyit nélkülünk) - az osztálytalálkozó a közös emlékekről szól, a házastársak csak unatkoznának. A párjukat elhozó osztálytársaknak meg kellene osztaniuk a figyelmüket az osztálytársak és a senkit nem ismerő férj/feleség között. Én pl. nem szívesen vennék részt a párom osztálytalálkozóján, egyrészt hagynám, hadd szórakozzon a régi barátaival, hadd sztorizzanak, stb., másrészt én úgyse ismernék ott senkit.
Nekünk nemrég volt a tíz éves, férjes, gyerekes volt osztálytársaim is osztották ezt a véleményt.
29/N
válasza:Az a tapasztalatom, hogy van némely liba, amely elhozza magával a férjét is, akivel végigduruzsolják az egész napot, elpusztítanak mindent, ami ehető-iható, aztán meg lelépnek.
Ezek után nem azt a következtetést vontam le, hogy kár volt neki engedni, hogy hozza a férjét, hanem azt, hogy kár volt neki szólni a találkozóról. Semmi időt nem töltött az osztálytársaival, csak ingyenkajáért jöttek, szóval több volt bennük a kár, mint a haszon.
Úgyhogy jogos, osztálytalálkozóra az osztály tagjai menjenek, aki meg nem bír ki egy napot a párja nélkül, az jobb is, ha otthon marad.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!