Miért teszik ezt az emberek?

Tudod, amikor ilyen felfogású fiatalokkal találkozom - akárcsak interneten keresztül is - úgy érzem, még van remény! :-)

Egyébként én is kíváncsi lennék, az emberek miért durvák, rosszindulatúak - tisztelet a kivételnek - egymással. Hiszen ezzel semmiféle problémájukat nem oldják meg, azt pedig nem hiszem, hogy olyan nagyon jól éreznék magukat, miután valakit megaláznak, eltipornak. Akárcsak képletesen is.

Bár néha előjön a jobbik énem és jót teszek az emberekkel (bár itt is mindig hasznosan igyekszem válaszolni, valószínű a körítés nem tetszik sokaknak, de mindegy), engem szórakoztat "eltiporni" másokat. Persze nem erőszakra gondolok, az távol áll tőlem, de az ostoba, bunkó, mindentudó embereket olyan jól esik megalázni, egyszer tuti én is belefutok egy ilyenbe. De ilyen az élet egyszer fenn egyszer lenn.

Hozzátenném, hogy ezzel az elb*szott filozófiával is boldog vagyok, kevesek boldogsága/jóléte elég számomra a kielégüléshez, nincs szükségem arra, hogy nagyobb körben boldogság legyen.

A rossz döntés relatív!

A társadalmi normák változóak illetve folyamatosan változnak is!

Az ember egy állat. Állati szokásokkal, viselkedésekkel.. Ezeket nem lehet megszüntetni, megváltoztatni avagy eltorzítani ás az evolúció sem fogja ezt megoldani...

Fél az ismeretlentől, párválasztásnál változtatja a külsejét. Új emberek, helyszínek megismerésénél felszínre tőrnek szintén állatias viselkedések. De a lényeg, legalábbis a kérdésedre az az ismeretlentől való félelem. Illetve félni attól amit már megtapasztaltál és rossz volt neked vagy más tapasztalt meg és hallottál róla és rossz lenne neked...

Bár nem írtál semmiféle konkrét példát, így nem tudom pontosan mire kéne reagálnom.. Nem nagyon értem, hogy miféle félelemre gondolsz ami előidéz egy rosszat, amivel magadat csapnád be... Hm. Túl késő van már és nem jut eszembe mire is gondolhattál itt pontosan.

"Úgy látom, a társadalmi szabályaink arra épülnek, hogy magunkat oly módon emeljük feljebb, hogy másokat a mélybe taszítunk."

Per definitionem nem is lehet másként, mert a "fel" relatív fogalom. Semmi sem tud "fent" lenni, ha valami nincs "lent", mivel a fent és a lent csak egymáshoz képest értelmezhetők.

"Miért nem teszünk inkább jót magunkkal?"

Mert a civilizált ember nem boldog akar lenni, hanem azt szeretné, hogy mások boldognak higgyék. Mondta Rousseau 250 éve.

"Ha meg van a jó is az emberekben, miért választjuk inkább mégis a rosszat?"

Erről szól a fél pszichológia, a fél szociológia, a fél történelem, a fél politológia és a világirodalom nagy része :)))

És hogy rövidre vágjuk a témát: a társadalmi szervezet NEM azért van, hogy problémákat oldjon meg vagy feladatokat lásson el. A társadalom NEM arra szerveződött, hogy a benne élők boldogok legyenek. És az emberek NEM aszerint a szempont szerint szervezik az életüket, hogy nekik vagy másnak jó legyen. Hanem: a társadalom elsődleges célja, akárcsak az egyéni élet berendezésének a célja az, hogy legyen mivel eltölteni a születés és halál közti időt úgy, hogy közben minél kevesebbet kelljen gondolkodni és minél kevesebb legyen a döntési helyzet. Majd egyszer rájössz, miért fontos ez, de 17 évesen szerintem még nem lehetne elmagyarázni. Emlékezz majd erre. De ezt csak úgy mellékesen megsúgom, maradjon köztünk :)))

Az meg mindenkinek a saját döntése, hogy mennyire száll be ezekbe a játékokba, vagy mennyiben dönt inkább úgy, hogy ténylegesen boldog akar lenni.

Ha kétkezi munkásnál gazdagabb akarsz lenni, akkor azt eleve csak mások (első körben a kétkezi munkások) kárára teszed (attól függetlenül, hogy ennek törvényes és törvénytelen módjai is vannak), szóval szerintem ne legyenek illúzióid.

Lehetne jobbá tenni ezt a rendszert, de jóvá nem. X emberre Y javak jutnak, és ha több kell, akkor azt valaki más elől veszed el.

És igen, ez részben attól van, hogy az ember (tetszik, nem tetszik) állatfaj, és a civilizált élet még ma is természetellenes neki.

Habár megjegyzendő, hogy az ősember még tudott csoportban élni, a mai ember viszont már csak igen nagy szegénységben hajlandó erre.

"Ez elavult és primitív gondolkodásmód, az ember jóval több mint ösztön és fizikai test! [...]"

Ez nagyon király, de nem ezt mondtam.

Csak épp egyesek a szent paradicsom tetején azt képzelik, hogy őrájuk nincs hatással, hogy egy főemlős testében léteznek, és nem mellesleg egy főemlős agyában. Aztán nagy erőkkel csodálkoznak mindenfélén. Hát ennyi.

Az emberek imádják az egyszerű okokat, és kikérik maguknak, ha több dolgot kell figyelembe venni valamihez.

Így van... sokan a roszat választják, én mindig pozitívan állok a dolgokhoz, és mindenkiben a jót látom meg, legalábbis az elején, de aztán sokszor csalódom, engem valahogy mindig megtaláltak az emberek, mindig könnyebb volt a "kisebbet" bántani, a gyengébbet...

Most is ez van, tudják rólam a kollégáim, hogy érzékeny a lelkem, de mégis mindig "bántanak", és itt az örökös poénos beszólásokat értem, még az elején elment, de már a könyökömön jön ki, nem tudok ezekre normálisan reagálni, vagy csak mosolygok közben meg a sírás kerülget, vagy visszaszólok, és akkor én vagyok a rossz, de gondolom velem van a baj:(, sajnos mindenhol van 1-2 ilyen ember, aki megtalálja azt, akit bántani lehet...

Régen azt hittem, ezeket a gyerekes beszólogatásokat elnövik az emberek, de már belátom, hogy nem, és ez a gyerekek csínytevésénél ezerszer rosszabb, gonoszabb tud lenni.

20/L