Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Szokások, etikett » Miért van az, hogy sokaknak...

Miért van az, hogy sokaknak segítek és nem kapok köszönetet, és elkezdenek irigyek lenni rám?

Figyelt kérdés

Ellenem támadnak,mikor segítettem rajtuk.Nem is volt még igazi barátom,mert mindegyik,akivel jóba lettem,irigy kezdett lenni és hanyagoltuk egymást.


Minek irigynek lenni??


2011. szept. 22. 14:25
 1/8 anonim ***** válasza:
kor?
2011. szept. 22. 14:34
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
Visszakérdezek: minek segíteni? Főleg a sokadik rossz tapasztalat után...
2011. szept. 22. 14:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 A kérdező kommentje:

20.Azért segítek,hogy hátha majd valamikor visszakapom.Mondjuk én is szoktam segítséget kapni,de inkább nem olyanoktól kapom vissza,akiknek én segítek,hanem olyanoktól,akiknek mondjuk én nem tudnék segíteni(mármint gondolok itt tanárokra,olyanokra,akik nálam valamiben jobbak): :(

Persze örülök,hogy más forrásból kapok támogatást,de azért kicsit rosszul esik,hogy sokszor nem hálálják meg,akiknek adok.


Miért szerintetek minek segíteni?Ti nem szoktatok?

2011. szept. 22. 14:53
 4/8 anonim ***** válasza:
Ha állandóan csalódom az emberekben, tehát alapvetően segítek nekik és visszaélnek vele vagy még egy köszönömöt sem hallok, akkor meggondolom, hogy a továbbiakban segítsek-e. Ha nincs benne öröm, hogy segíthetek, nem látom a másik örömét, akkor minek?
2011. szept. 22. 14:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 A kérdező kommentje:

Én azért csinálom,mert ha abban a helyzetben lennék,mint az az ember,akinek segítek,akkor nekem igenis nagyon jól esne,hogy valaki törődik velem,foglalkozik azzal,hogy nekem mi lenne jó.


Pl. van 1 lány,akinek az anyukája elvált apukájától,és nem ad neki pénzt tanszerekre.Meghívtam kávézni,meg ajánlottam neki ingyenes nyelvtanfolyamot(csak 25 ember jogosult rá),meg hasonló dolgok.

Egy másik fiú,szintén nincs még 1500 Ft-ja se fénymásolásra(könyv),ezért beszkenneltem neki.Más könyveket is,nem csak azt,amit megbeszéltünk,hanem többet,hogy meglegyenek neki erre a félévre a tankönyvek..és nem is tudom,hogy megnézte-e a pendrive-ot,nem mondja,hogy örül neki,meg ilyenek :(! Pedig a könyvtárból kikölcsönözve csak 3 hétig lehetne nála,utána megint menni kell.Így meg megvan neki otthon.

Ja meg eléggé önbizalomhiányos,és szoktam bátorítani,erre meg nagyképű lett...:S :S :( Ami nekem visszataszító,átesett a ló túloldalára,azt hiszi,hogy nem kell megköszönnie,hogy támogatom.

2011. szept. 22. 15:03
 6/8 anonim válasza:
Én azért segítek másoknak, mert örömet okoz... ilyen egyszerű megköszönik megköszönik nem nem, de legtöbbször megköszönik 19/F de eddig mindíg megköszönték...
2011. szept. 22. 21:36
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim ***** válasza:

En nagyon sok embernek segitettem, adtam ezt-azt...legyen itt szo egy szal cigarettarol, egy pogacsarol/szendvicsrol, vagy egy korty innivalorol(ezeket inkabb mondjuk csak osztalyban, suliban tettem). Es erdekes modon senkitol nem kapom vissza :) sosem kaptam egy cigit, ha pl nekem nem volt es kertem(mert eppen nem volt neki....de elotte kb 10perce szivott el egy cigit :D), engem sosem tudnak elkiserni ide meg oda, de en fussak veluk mindig, akar a fel varost is bejartuk mar... :D

Ez igy megy. Okos enged, szamar szenved. Most mar megvalogatom, kinek mit adok, kivel allok szoba, kivel milyen viszonyom van. Erdekes modon en lettem a "tarhalos paraszt", es mindig kapok...valahogy most fordult a kocka. :))

2011. szept. 23. 20:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim ***** válasza:

A jószívűségeddel csak te szívod meg. Félre ne érts, ez egy nagyon jó és becsülendő gesztus a részedről, csak sajnos mostanában annyira kihalt az emberekből az empátia, hogy egyszerűen képtelenek értékelni bármit is.

Régebben olyan voltam mint Te. De aztán rájöttem, hogy soha senkinek semmit! Többször adtam kölcsön pénzt, na nem sokat, csak pár ezer forintokat. Eddig egyetlenegy ember nem mondta volna, hogy tartozok neked tudom meg fogom adni. Hanem szépen elfelejtődtek a dolgok és amikor hosszú idő után rákérdeztem, olyan arcátlan módon letagadták, hogy még nekem égett a pofámról a bőr.

Vagy ugyanúgy meg lehet említeni a szülői tapasztalatokat is. A szüleim nem voltak túl jómódúak, de mindig a kinőtt ruháimat, régi játékokat, képregényeket odaadták néhány utcánk-beli családnak. Akkor még szépek és jók voltunk. De ahogy lenni szokott, természetesen elfelejtették a segítségünket, és mára valamilyen ok folytán mi vagyunk az ellenségeik. Pedig soha nem kértünk rajtuk számon semmit, mindig barátságosak voltunk. De hát ezt érdemlik a jószándékú emberek.

Szóval összegezve: senki sem érdemel segítséget. Csak a családtagjaid és a nagyon jó barátaid, akikben feltétel nélkül megbízol. Idegenek, ismerősök vissza fognak élni a jóságoddal.

2011. szept. 25. 16:44
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!