Mikor lehet kínos egy beszélgetés ismerőssel?

Én egyszer eléggé leégtem amikor karácsony előtt az osztályteremben beszélgettem az egyik osztálytársammal, és láttam egy papírból készült angyalkát, és megkérdeztem, hogy: Úr Isten, ki csinálta ezt a ronda angyalt??!

Mire az osztálytársam mondta, hogy: Én...

Hát ez nagyon kínos volt...

Az is kínos még, amikor beszélgetnél valakivel, de nem tudod hogy mit mondj.

ha erőltetik a dolgot. én a magam részéről a barátaimmal (igen szűk kör) bármikor bármennyit bármiről, azokkal, akiket kedvelek, ha van mondanivalóm, a többiekkel meg leginkább semennyit nem beszélek.

ezt kb úgy kell elképzelni, hogy egy számomra új embert először "megfigyelek", addig többnyire hallgatok és mosolygok, vagy nagyon szűkszavú vagyok, majd ha kialakult bennem egy hozzávetőleges kép az illetőről, akkor tudok vele értelmesen beszélgetni. a felderítés lehet 1-2 perc vagy akár fél év is, és bizony van, akire nem veszetegetem az időt - azaz nem szeretném, de van, hogy a kedves delikvens nem akarja észrevenni, hogy enyhén antiszoc vagyok, ne ilyenkor kínos a dolog.