Mindenhol kb így megy egy vendéglátás?

Ismerőséknél ebédeltem még akkor, mikor száz fok volt kint a napon, nem ez a borult idő volt. Kint ültünk a tűző napon, folyt rólunk a veríték szó szerint. Erre a vendéglátó házigazda azt mondta, hogy jön az ebéd, és mivel úgyis eszünk, innivaló egyelőre nem kell, majd esetleg ebéd után. Elkerekedett a szemem, mert én egy sima ebédet is legalább fél liter teával vagy gyümölcslével eszem végig (és nem telít el, mint a közhiedelem tartja, végigeszem az ebédet), de itt legalább 35 fok volt, és egy pohár vizet se kaptunk. Nem is kínált senkit, elkönyvelte, hogy evés és ivás külön dolgok. Kajából viszont tényleg a legjobbak, szuper kaják, minőségi húsok, sajtok, leves, stb, de egy pohár víz se. Kérni nagyon ciki, így nem kértem -amíg bírtam. Tudtam, hogy baj lesz, mert ismerem magam, nekem már ebéd előtt is innom kellett volna, nemhogy ennyi kajára, így szégyen-nem szégyen, jelentkeztem némi innivalóért. Hát nem mondom, hogy szívesen, de kaptam, láttam rajtuk a csodálkozást, ahogy HÁRMUNKRA 1 liter gyümölcslevet kaptunk, majdnem csak azt nem mondták, hogy osszuk be, mert ez lesz ebéd utánra is. Na annak nekiestünk, nekem jutott két pohár, gyakorlatilag mindenki szomjas volt, csak nem vallotta be. Egyikünknek se volt elég, de többet nyilván nem kértünk, én elvonultam a csapból vizet inni később, amikor nem látták.

Én most ezt nem értem, ennyire ciki inni, vagy mi? Tudom, hogy gáz volt kérni, de nem gáz az is, hogy kérni kell? A sima vízzel is megelégedtünk volna, itt tuti, hogy valami elvekről lehetett szó (evés közben nem iszunk), de könyörgöm, harmincas társaság, el tudjuk már dönteni szerintem, hogy iszunk-e vagy sem.