Számomra nagyon bosszantó, ha egy társas házban az illető család nyitott ajtóval él a balkonon a többiek előtt éli az életét, eszik, telefonál, családtaggal beszél és közben nézeget, ki jön és ki megy. Miért bosszant?

Ha ez megnyugtat, engem is bosszant, ha a szomszéd nyitott ajtónál éii az életét.

Azt szoktuk meg, hogy társasházak diszkrétek, jól el vannak választva egymástól a lakók.

Ismerős a helyzet, én sem szeretem. Nálunk is megy a gangos min. félórás pofázás, az ablakokat nyitva hagyva akkora huzat keletkezik, mint egy helikopter közelében. Mivel az ilyenek idősek, simán megtehetnék, hogy összejárnak, és zárt ajtók között beszélnék meg a dolgaikat, de nem teszik.

Nem így kellene, mert mindenkinek van egy nagy házban élete, magánélete, amit a zárt ajtók közt kellene élni, így ezzel is simán zavarják a másikat (nem feltétlen akaratlagos hangoskodás). A házmesterek meg t×k az ilyen igényekre.

Te megszoktad az individualista létet, ők megszokták a társas létet.

Az emberek különbözők, és nem lehetséges, hogy az azonos mentalitásúak lakjanak együtt.

Dehogy normális.... gyerekkoromban az ablakom alatt lévő padon élték az életüket a gyerekesek... ahogy bejött a jóidő... éjjel, hajnalban meg a részegek bulisok.

Amikor nagyobb lette 15... kimentem egy éjjel amikor sokadik napja nem tudtam aludni, szétvertem a pad ülő fa részét... félévig nyugi volt... rá félévre visszatette az önkormányzat a leceket.. .megint oda szoktak. Megint szétbasztam a padot.

Utána már a beton alapzatot is kiástam. Fényes nappal. Nem érdekel, jelentsenek fel... évekig tűrtem az ablakom alatt a padot.