Eskü megszegése a mai világban?

Mindenképp bűn az eskü megszegése. Eleve ha abból indulsz ki, hogy a hazugság bűn (tehát te azt állítottad, hogy valami úgy lesz, aztán nem úgy lett). Házassági eskü megszegésénél meg maga a házasságon kívüli csibészkedés is bűn.

Biztos vannak kivételek, amikor valamilyen rendkívüli helyzet miatt az eskü megszegése volt mégis a helyes döntés. Például katona esküdt tett az engedelmességre, de a parancsot megtagadja megmenti valaki életét, vagy most nem jut eszembe jobb példa...

Bűn, a Szentírás figyelmeztet is, hogy nem szabad felelőtlenül esküdözni.

Ezért van, hogy a szerzetesek is csak 1-2 évre tesznek fogadalmakat, s csak több ilyen után tehetnek örök fogadalmat.

(Máté 5:34–37) 34 Én azonban azt mondom nektek, hogy egyáltalán ne esküdjetek. Ne esküdjetek se az égre, mert az az Isten trónja, 35 se a földre, mert az a lábzsámolya, se Jeruzsálemre, mert az a nagy király városa. 36 Az életedre se esküdj, mert egyetlen hajszálat sem tudsz fehérré vagy feketévé tenni. 37 Hanem legyen a ti igenetek igen, a nemetek pedig nem, mert ami ezeken felül van, a gonosztól van.

Jézus Krisztus ezzel nem azt akarta mondani, hogy tilos bármiféle esküt tenni, elvégre rá is vonatkozott a mózesi törvény, amely bizonyos helyzetekben megkövetelte az esküt. Amikor kihallgatták, a főpap megeskette, és Jézus nem ellenkezett, hanem válaszolt neki

Jézus inkább arra gondolt, hogy az embernek ne legyen kettős mércéje. Ha egyszer a szavunkat adtuk, szent kötelességünknek kell tekinteni, hogy teljesítsük, mintha csak eskü volna. Ha valamit mondunk, azt komolyan kell gondolnunk.

Amikor Jézust a főpap előtt kihallgatták, a saját példájával mutatta be, hogy a keresztények nyugodtan tehetnek esküt a bíróságon, hisz akár eskü alatt vannak, akár nem, mindenképpen igazat kell mondaniuk.

Az eskü eredeti jelentése: Isten tanúul hívása. Esküszöm, vagyis: Isten a tanúm, hogy amit mondok igaz! Esküszöm, vagyis: Isten büntessen meg engem, ha hazudok! Tágabb értelemben bármilyen büntetni tudó hatalom tanúul hívását is jelentheti. Ha például valaki a magyar alkotmányra esküszik az azt jelenti, hogy a magyar állam büntessen meg ha hazudnék.

Az Ószövetség tele van esküvel, de az Újszövetségben is előfordul. Esküszik Pál (2Kor 1,23; Gal 1,20), az Isten angyala (Jel 10,6), sőt - úgy tűnik - Jézus maga is (Mt 26,63).

Miért mondja Jézus mégis a hegyibeszédben:

"Hallottátok ezt a régieknek szóló parancsot is: Ne esküdjél hamisan, hanem tartsd meg az Úrnak tett esküdet. Én pedig azt mondom nektek: Egyáltalán ne esküdjetek, sem az égre, mert az Isten trónja, sem a földre, mert az lába zsámolya, sem Jeruzsálemre, mert az a nagy Király városa. Még saját fejedre se esküdjél, mert egyetlen hajszáladat sem tudod fehérré vagy feketévé tenni. Így beszéljetek inkább: az igen igen, a nem nem. Ami ezenfelül van, a gonosztól való." (Mt 5,33-37)

Mi rossz van abba, ha valaki esküszik? Az égvilágon semmi, pusztán csak arról van szó, hogy Jézus egy magasabb követelményt vár a követőitől. Ne csak akkor mondjanak igazat ha esküsznek, hanem mindig. Nem arról van tehát szó, hogy semmiképpen sem szabad esküdni, hanem hogy teljesen felesleges annak, aki egyébként mindig igazat beszél.

Jézus igazából a farizeusok eskügyakorlatát kritizálja. Ők ugyanis azt csinálták, hogy nagyon sokszor esküdöztek, de nem minden eskü formulájukba illesztették bele Isten nevét, hanem valami ráutaló dologgal helyettesítették. Például megesküdtek az égre, a földre, Jeruzsálemre, a templomra, az oltárra, s úgy gondolták, ha nincs kimondva konkrétan Isten neve, akkor nem mindig kötelez az eskü olyan szigorúan:

"Jaj nektek, vak vezetők! Azt mondjátok, hogy ha valaki a templomra esküszik, nem érvényes, de ha a templom aranyára, akkor az kötelezi. Esztelenek és vakok! Hát mi több, az arany vagy a templom, amely megszenteli az aranyat? Ugyanígy: Ha valaki az oltárra esküszik, az nem érvényes, de ha a rajta levő áldozati ajándékra esküszik, az kötelezi. Ti vakok! Hát mi több, az ajándék vagy az oltár, amely megszenteli az ajándékot? Aki az oltárra esküszik, rá esküszik és mindenre, ami csak rajta van. Aki a templomra esküszik, rá esküszik, s arra, aki benne lakik. Aki az égre esküszik, az Isten trónjára esküszik és arra, aki rajta ül." (Mt 23,16-22)

Ugye Jézus arról beszél, hogy aki esküszik az mindig Istenre esküszik, olyan nincs, hogy valamikor nem kötelez.

Szabad tehát esküdnie annak, aki hangsúlyozni akarja, hogy igazat beszél, de nem azért kell igazat beszélnie, mert esküdött, hanem mert ez az alapállás. Jézus igazából nem azt mondja, hogy egyáltalán ne esküdjetek, hiszen nincs vége a mondatnak: egyáltalán ne esküdjetek se az égre, se a földre, stb., vagyis ne kövessétek a farizeusok elmebeteg gyakorlatát. Ha egy fogorvos például azt mondja, hogy egyáltalán ne egyetek se csokit se cukorkát, ezzel nem azt akarta mondani, hogy soha semmit ne egyetek, hanem csak konkrétan a csokit meg a cukorkát. Jézus nem az esküt mondja ördöginek, hanem egyértelműen csak a hazugságot. Az igen legyen igen, a nem nem.