Lehetséges, hogy Isten nem létezik?

Nem lehetséges, hogy Isten nem létezik.

Sajnos nem vagyunk Istenek, de azzá kell válnunk. A bennünk lévő Istent hagyni kell kibontakozni és növekedni, melynek a végkimenetele az kell, hogy legyen, hogy Istenné válunk, Istenbe, Istennek egyek legyünk. Sajnos erre az esély a mai világban szinte lehetetlen. Jézus is egy Istenné vált ember volt.

Még egy gondolat. Többször olvastam már, hogy ha lenne Isten nem engedne ennyi rosszat. Ez egy földhöz ragadt gondolkodás. Ha el tudjátok képzelni, hogy létezik a földi élet után egy végtelen élet, akkor láthatjátok, hogy a földi, anyagi világ dolgai nem olyan nagy horderejűek. Megéri akár szenvedni is ebben a rövid életben azért, hogy aztán jutalmul a végtelen boldogságban éljünk. A végtelenhez képest nem számít, hogy hány év adatik meg a földön. Egy dolog számít, hogy méltóak legyünk a mennyország kapujának az átlépésére. Kedves Ateisták! Én nem mondom azt, hogy csak a hívő ember fogja átlépni ezt a küszöböt. Lehet közületek is sokan meg fogják ezt tapasztalni, illetve sok hívő ember nem. A lényeg, hogy hogyan éled az életedet, milyen minőségben. Ehhez a minőségi élethez adnak segítséget, iránymutatásokat a tradicionális vallások. Sajnos az is jogos észrevétel, hogy ezeket az isteni kinyilatkozásokat nem megfelelő módon adják vissza az egyházak és a vallások, mert az idő vasfoga őket is emészti. De ettől függetlenül megtalálhatóak bennük azok az alapelvek, melyek segítenek az üdvösségre jutni. Viszont az is tény, hogy egy hívő embernek nagyobb esélye van az üdvösségre az ateistával szemben, mert az életét jobb esetben folyamatosan próbálja Isten akarata szerint korrigálni, az ateista viszont erre nem törekszik. Sőt! Az ateistának azért is nehéz, mert Ő hedonista vallású, tehát az élvezeteket és a gyönyört hajszolja, mivel az elmélete szerint csak ez az egy élete van, ami után megsemmisül. A hedonista nézetek viszont, hogy is mondjam, nem egészen vannak összhangban az isteni akarattal. Egy hedonista ember szerintem könnyebben gázol át a saját céljai érdekében másokon, főleg, ha a földi törvények nem tudják felelősségre vonni ezért. Isten viszont mindent lát és nem felejt. Szokták mondani, hogy Isten késik, de nem felejt.

"Többször olvastam már, hogy ha lenne Isten nem engedne ennyi rosszat. Ez egy földhöz ragadt gondolkodás."

Valóban, mert a rossz a világban maximum egy közömbös Istent igazol, vagy pedig a másik opció, hogy nincs Isten. Mindenesetre a jóindulatú Isten, amiben a keresztények hisznek valószínűtlen, hogy létezzen.

A hedonizmus meg nem vallás, hanem egy életszemlélet. Én is hedonista vagyok, de nem áldozok az isteneknek, nem járok hedoniata gyülekezetekbe (nincs is) és nincsenek szabályaim sem. Az ateisták szerint egy életünk van, amit ki kell használni, ezért élvezzük az életet. Túlvilágban nem hiszünk.

Még erre:

"Nem lehetséges, hogy Isten nem létezik."

De, nagyon is lehetséges. SEMMIFÉLE bizonyíték nincs a lézezésére...

Ellenben Richard Dawkins elég erős érveket gyűjtött össze amellett, hogy nem létezik, az "Isteni téveszme" című könyvében.

Olvasd el:

[link]

@34: almát hasonlítasz a körtéhez...

Azt írod, semmiféle bizonyíték nincs a létezésére -viszont az ellenkezőjére ugyanígy nincs.

"Ellenben Richard Dawkins elég erős érveket gyűjtött össze amellett, hogy nem létezik," -pontosan úgy, ahogy mások pedig legalább ilyen erős érvekkel rendelkeznek a létezése mellett.

A bizonyíték és az érv nem ugyanaz a kategória -ez utóbbiak esetében az elfogadás alapja a hit...

Kedves Alex!

Nincs bizonyíték sem Isten létezése mellett, sem ellene.

Dawkins valószínűség alapján érvel.

Én mondok egy egyszerű példát. Van olyan, mikor esernyővel indulunk útnak, holott éppen nem esik az eső. Nem akarunk megázni, ezért biztosra megyünk. Lehet, hogy fog esni, lehet, hogy nem a nap folyamán.

Józan paraszti ésszel sem értem az ateistát. Mivel nem tudja bizonyítani (csak szeretné), hogy nincs Isten, ezért be kell, hogy lássa, hogy lehet, hogy téved. Viszont, ha van rá esély, hogy létezik Isten, akkor miért nem akar felkészülni rá?

Ha nincs Isten és semmivé válik a halálban, akkor tök mindegy, hogy az életében hitt-e Istenben vagy sem, mert úgyis a nagy semmiben semmivé vált, tehát nem veszít és nem nyer.

Viszont, ha valóban van Isten és a halál után Isten előtt kell felelnie, akkor nagyon nem mindegy, hogy milyen életet élt és milyen jutalmat kap érte.

Tehát én azt mondom a fenti logikából kiindulva, hogy ha másért nem is, de mindenképp érdemes közeledni Isten felé, mert ha mégis létezik, akkor nem mindegy, hogy milyen lelkülettel állunk majd előtte, mert ott már igen nagy lesz a tét. Hogy mire lesz elég egy ilyen indíttatású Istenhez közeledés majd kiderül. Jobb esetben az Istent tnulmányozó abban a kegyben részesülhet, hogy valóban Isten hívővé válik.

"ha van rá esély, hogy létezik Isten, akkor miért nem akar felkészülni rá?"

Mert a mitológiában létezik 8000 vallás és sok 100000 isten!

Meg még télapó, csillámpóni és spagettiszörny is.

Ezek közül 𝐦𝐞𝐥𝐲𝐢𝐤𝐫𝐞 készüljek?

És nem: ezek 𝐧𝐞𝐦 egyetlen isten különböző arcai.

"Ha nincs Isten és semmivé válik a halálban, akkor tök mindegy"

Nem, mert mindent elpazarolt, amit a vallására fordított, és szükségtelenül nagyon erősen korlátozta magát.

Csak egy példa: már mindent tökéletesen kellene tudnunk az őssejtekről!

Emiatt nem lenne szabad léteznie hiányos (cukor, szív, vese, végtag, stb. stb.) embernek!

Emiatt a várható korunk is legalább 150 év lenne: erőben, egészségben!

A spagettiszörnyre készülj. Hidd el az lesz a tuti!

És 150 év után? Jön a halál öregem. Szembe kell néznek majd a spagettiszörnnyel. Az örökkévalóságból nézve olyan lesz a 150 éved, mint ha most visszagondolnál a gyerekkorod 1,5 secundumára. Természetesen még annyi se. Lényegtelen lesz a 20 év vagy 150 év vagy 300 év.