A bibliának mi az eredeti nyelve?

Szia,

Az ószövetségi iratok héber nyelven íródtak. Néhány kisebb arám nyelvű szakasz is található az egyes iratokban: Ezsdrás 4:6-8, 18; 7:12-26 és Dn. 2:4-7:28 a leghosszabb, legfontosabb ilyen szakasz. Mindegyik helyen értelemszerű az arám nyelvre való átváltás: arám nyelvű levelet, rendeletet vagy beszédet idéz.

Az ószövetségi kéziratok nyelve a bibliai héber.

A héber írás úgynevezett quadrát írás, azaz négyzetes írás, ami azt jelenti, hogy a legtöbb betű egy négyzetbe írható, illetve egy négyzetet tölt ki. Továbbá a héber írás jobbról balra írás: a héber Bibliát is visszafelé kell lapozni. A héber írásban nincs külön nagy- és kisbetű. Nincs magánhangzó sem, a csak mássalhangzóból álló szógyökök jelölnek egy-egy fogalomkört. A magánhangzók jelölésére csak az i. sz. VI. századtól alakult ki az ún. punktációs (pont-) rendszer, amely pontokat és vonalkákat alkalmaz a betűk alatt, felett és közepében. Az ún. tiberiási punktációs rendszer lett a legelterjedtebb. Ezt követik a héber bibliák és az újhéber nyelv is. A magánhangzók kiejtésére nézve 9 féle hagyomány létezik: a jemeni, a perzsa, a dagesztáni, az askenázi (délnémet, lengyel és litván), a babilóniai, a samaritánus, a szefárd (a spanyol zsidóké), a marokkói és a portugál. Az askenázi és a szefárd a legelterjedtebb ezek közül. Az élő héber nyelvben és a bibliai szöveg olvasásánál, valamint a tudományos nyelvtanoknál az utóbbit követik.

Az újszövetségi iratok görög nyelven íródtak. Az arám, és sokkal kisebb részben a latin nyelv hatása érvényesül még az Újszövetség nyelvezetében, noha összefüggő arám vagy latin szakaszok nincsenek az újszövetségi iratok egyikében sem. Jézus korában az arám nyelv volt a köznyelv Palesztina területén, ezen a nyelven beszéltek Jézus és tanítványai is. A latin nyelv pedig a politikai és katonai nyelv volt a Római Birodalomban, miközben a birodalmi köznyelv ebben az időben még a görög volt a birodalom más területein. Jézus keresztjének három nyelvű - latin, héber (arám) és görög - felirata jól illusztrálja, hogy milyen nyelvek éltek ekkor Palesztina területén (lásd: Jn. 19:20).

A bibliai iratok koiné görög nyelven íródtak, amely világnyelv volt Nagy Sándor hellén birodalmában, majd a Római Birodalomban. Virágzó koiné görög nyelvű irodalom létezett századokkal Krisztus ideje előtt és után is. Az evangélium gyors terjedését nagymértékben elősegítette ez a tényező az őskereszténység idején. Az isteni gondviselés elrendezésének tekinthetjük, hogy Jézus egy egynyelvű nagy birodalomban jelent meg, így ott igen gyorsan terjedhetett el a róla szóló evangélium.

Az ószövetségi és újszövetségi iratok autografái - a szerzők által készített eredeti írások - nem maradtak fenn. Sőt a legrégibbnek számító kéziratok száma is kevés volt, és ezek is mind egészen késői korból valók voltak. Egészen 1947-ig ez volt a helyzet, az úgynevezett holt-tengeri tekercsek felfedezéséig.

Négy kézirat jelentette a legfontosabb szövegforrást, amelyek teljességében vagy jelentős részben tartalmazták az ószövetségi könyveket:

> A Kairói kódex 895-ből, Moses ben Asher készítette a palesztinai Tiberiásban. Azokat az ószövetségi iratokat tartalmazza, amelyeket a héber kánon a korai és a későbbi próféták csoportjába sorol.

> A Szentpétervári kódex a prófétákról 916-ból, amely csak a későbbi próféták csoportjába sorolt iratokat tartalmazza. Babilóniai punktációs rendszerrel írt szöveg.

> Az Aleppói kódex 930-ból, Aron ben Asher által javított és punktált szöveg. Eredetileg a teljes Ószövetséget tartalmazta, ma azonban már hiányos, mert 1948-ban úgy mentették ki az égő zsinagógából. Szíriából Izráelbe csempészték ezután, jelenleg is ott őrzik, és alapul veszik a héber bibliák kiadásához.

> A Szentpétervári kódex 1008-ból, másolat a Rabbi Aron ben Moses ben Asher által 1000 körül készített kódexről. A teljes Ószövetséget tartalmazza. A babilóniai írástudók szerinti magánhangzójelekkel punktált szöveg.

Az újszövetségi könyvekhez rendelkezésünkre álló legrégibb kéziratok a következők:

- Mintegy 200 majusculus (csupa nagybetűvel írt) kódex

- Kb. 2300 minusculus (kisbetűs) kódex

- Több mint 70 papirusz kódextöredék

- Az úgynevezett lekcionáriumok, amelyek az istentiszteleti felolvasásra kijelölt bibliai szakaszokat tartalmazzák

- Az ókori egyházatyák írásaiban található újszövetségi idézetek

- A régi fordítások

Mindezek közül a majusculus kódexek és a papirusz kódextöredékek a legrégibbek és a legértékesebbek.

Üdv. Péter