Milyen alapokon indult a keresztény egyház elterjedése?

Úgy szokták mondani, hogy *férfiasan bevallom, nem pedig "férfiatlanul", aminek nincs semmi értelme.

"Német Nemzet Szent Római Birodalmának"

Ilyen egész biztos nem létezett, mert a NRB idején értelmetlen nemzeti identitásról beszélni.

"Hogyan szorult ki a ősi kultúra (pogányság) és a föníciai ábécé (rúna), ami véleményem szerint egyetemleges volt majdnem az egész kontinensen?"

A pogányság a kereszténység elterjedésével szorult ki. A föníciai abc pedig egyáltalán nem volt egyetemleges a kontinensen. Már miért is lett volna az? A latin ábc terjedt el, ami egyébként a föníciaiból származik.

"milyen társadalomszervező törekvések működtek?"

Nem kell mindenbe valami konspirációs elméletet belelátni.

"Van valamilyen analógia ami miatt ez közös volt?"

Nincs közte semmi analógia. Az írás kialakulása szépen levezethető az őskortól kezdve. Kezdetben rajzok voltak, ezt felváltotta a képírás, stb, stb... A világ számos pontján alakult ki írásrendszer, egymástól sokszor teljesen független módon. A föníciai ábc egy valóban fejlett írás volt, mivel a föníciaiak hajózó, kereskedő nép voltak, valóban sok helyen ismerhették ezt. Ugye ez elsősorban a Földközi tenger partvidékét jelenti. Izland esetében nem teljesen értem, hogy mit akarsz, hiszen egy sokáig lakatlan szigetről van szó. Az északi országoknak szintén nem sok közük van a föníciai íráshoz.

"Az orosz szakirodalom szerint a Székely-magyar rovásírás rúnaírás."

Ebben a mondatban csak az a fura, hogy kimondottan székely-magyar rovásírás sose létezett. Ugyanis a két népnek nem volt közös írásrendszere. Olyan, hogy székely rovásírás valóban létezett, ami valószínűleg a türk írásból fejlődött ki, ez utóbbi egyébként vissza is vezethető akár a föníciai írásig is.

"Ha közös volt lehetett egyetemleges."

Ez butaság. Attól, hogy a föníciai írás számos másik írás őse, még nem lesz egyetemes. Hiszen nem magát a föníciai írást használták általánosan mindenhol, hanem az annak "hatására" kialakult egyéb ábécéket, pl a latint, ami végül ténylegesen egyetemes lett, majd az egész világon.

Szia

A kiírt fgő kérdésed, és az alatta írt magyarázatod a kommentedet is hozzá rakva nem sok közös vonást tartalmaz. Miért?

Mert a keresztény gyülekezetet Krisztus alapította i.sz 33 pünkösdjén, amikor a 120 tanítványára kitöltetett a szent szellem. Ez volt az alap.

Mivel az összes tanítványa sót fogadott Krisztusnak, és tették a Máté 24:28,29-ben nekik adott parancsot, pár évtized múltán elmondhatták az egész lakott földön hirdetve lett a keresztényi tanítás. Erről számol be az Apostolok Cselekedetei könyv. Krisztus az égből is támogatta a tanítványképző munkát.

Cselekedetek 1:8

"De erőt kaptok majd, amikor a szent szellem eljön rátok, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Szamáriában és a föld legtávolabbi részéig.”

Azok a zsidók és prozeliták például, akik i. sz. 33 pünkösdjén kereszténnyé váltak, olyan messzi helyekre is magukkal vitték új hitüket, mint Pártia, Elám, Média, Mezopotámia, Arábia, Kis-Ázsia, Ciréne környéke Líbiában és Róma – ha nem még messzebbre. Ezek a területek alkották azt a világot, melyet Pál olvasói ismertek: "

Az idő tájt pedig az ég alatt levő minden nemzetből voltak istenfélő zsidók Jeruzsálemben. Mikor tehát ez a hang támadt, egybegyűlt a tömeg, és össze volt zavarodva, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni. Igen, teljesen meg voltak döbbenve, és ezt mondták: „Nézzétek már, hát nem mind galileaiak ezek, akik beszélnek? Akkor hogyhogy mindnyájan a magunk anyanyelvét halljuk? Pártusok, médek, elamiták, és akik Mezopotámiában lakunk, és Júdeában és Kappadóciában, Pontuszban és Ázsia tartományban, Frígiában és Pamfíliában, Egyiptomban és Líbiának a Ciréne közelében levő részein, és akik Rómából jöttünk, és itt tartózkodunk, zsidók és prozeliták egyaránt krétaiak és arabok – a saját nyelvünkön halljuk őket beszélni Isten nagyszerű dolgairól.” Cselekedetek 2:5-11