Hol találok magyarázatot arra, hogy a Bibliából mit kell szimbólikusan és mit kell szószerint érteni?

Igazából sehol, ez egy hosszabb folyamat, míg megérsz rá. Az ószövetségben sok az analógia és a szimbólum, mert az ókori emberek gondolkodásmódja szerint íródott. Ők tökéletesen értették, mi elemezgetjük ezeket az írásokat. A próféták mondanivalóját is ez alapján lehet kihámozni, a látomás, az analógia köntösébe bújtatva mi is a mondanivaló. Amit nem szoktunk szimbólumnak tekintetni: Tíz parancsolat, példabeszédek. Vagyis az életrendre való utalások.

Az Új szövetséget azért nem tekintjük csupán szimbolikusnak, mert ha hisszük azt hogy Isten megjelent a Földön Jézus személyében, neki volt hatalma arra, hogy a vízen járjon, gyógyítson, stb. A szűztől születés is ekkor természetes.

A jézusi csodák további vonása, hogy nem mutatványok, nem bűvészkedés. Mindig az embereken történő segítség volt a célja. A vízen járás és a víz borrá változtatása szimbolikus mondanivalót tartalmazott, de meg kellett történnie ahhoz, hogy szimbolikus mondanivaló megnyilatkozhasson.

Igazából Jézus maga segít abban, hogy mi az ami szó szerint veendő. Ott van pl. a szombat megtartása. Jézus nem változtatta meg a törvényt, csak azt mutatta meg, hogy az emberek túlzásba estek ennek a törvénynek a megtartásában. A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért. Vagyis a törvény jó,de segítségként adatott, nem azért, hogy megkövezzenek érte valakit.

Freya

Sziasztok!

Freya te is szombattartó vagy? ;-)

Nos én őszintén szólva mindig csodálkozom, mikor például a Biblia első tíz fejezetét egy keresztény szimbolikusan érti. Ugyanis pontosan Jézus Krisztus hitelesíti ezeket az eseményeket, amikor valós történésekként hivatkozik rájuk.

Aztán itt van Izrael történelme. Komoly teológusok kérdőjelezik meg a Bibliai kronológiát, noha elismerik, ha behelyezzük a Biblia által megadott helyére, akkor szépen egyezik minden. Érdekes, hogy világi régészek pedig elismeréssel adóznak a Biblia pontosságáért! Persze az idő igazolja a Bibliát!

Aztán itt vannak a próféciák. Newton, Pascal a leghíresebb próféciamagyarázók, többet írtak erről mint a fizikáról, csak éppen nem igazán kapott nyilvánosságot! Nos én azt mondom a Bibliát a maga természetes jelentésében kell érteni, és ott kell szimbólumokat keresni, ahol azt a szöveg indokolja! Logikus, hogy a próféciák, vagy a példabeszédek jelképeket használnak, de a Bibliában minden esetben megtaláljuk ezek azonosítását így nem kell találgatnunk!

Üdv. Péter

A Biblia szedett-vedett tartalmában sok olyan dolg van, ami nem oda tartozik. De van egy megbízható ismérv, amit ha teljes őszinteségben, elfogulatlan lelkiállapotban alkalmazunk, egy megbízható választ ad.

Ezt úgy lehetne megfogalmazni, hogy az igaz, a helyes, a méltényos mindig a magabiztos Krisztus hangja bennünnk, míg az igaz árnyékának hangja mindig valami tévedést, veszteséget vagy szenvedést tartogat a háttérben.

Ha jelképes dolgokat szó szerint értelmezed, akkor ha eléggé figyelées vagy, érezheted annak helytelenségét.

Kedves Péter!

Valamit szimbolikusan értelmezni nem azt jelenti,hogy az nem úgy van, de egyes elemeinél nem a megtörtént a fontos, hanem a mondanivalója. Pl. engem igazán nem érdekel, Jónás valójában bekerült-e a cethal gyomrába, ebben nem hiszek de nem nézem le azt sem, aki szó szerint veszi. Itt a történet mondanivalója a lényeg.

Ádám és Éva sem evett semmiféle gyümölcsből, itt egy szimbolikus cselekvést hajtottak végre, amit a Biblia nyelvezete az evéssel tud a legjobban jellemezni, és ez a megismerés. Káin és Ábel? Megtörténhetett, de nem ez a lényeg, hanem a mondanivalója!

Viszont az életrenddel nem szórakozunk,azt, hogy ne ölj! nem lehet másként magyarázni.....

Hát én így gondoltam.

pl. van ez "Aki tehát megalázza magát, mint ez a gyerek, az a legnagyobb a mennyek országában. 5Aki befogad egy ilyen gyereket a nevemben, engem fogad be. 6De aki megbotránkoztat csak egyet is ezek közül a kicsik közül, akik hisznek bennem, jobban járna, ha malomkövet kötnének a nyakába és a tenger fenekére vetnék."

Nyilván nem azt jelenti, hogy azt, aki egy hívő gyereket megerőszakol, annak a nyakába malomkövet kell tenni a saját érdekében, és a tengerbe vetni. Itt szerintem a hitben legkisebbekről lehet szó. Tehát ha valaki még mondjuk kereső, de megbotránkoztatja sok álszent "hívő", és emiatt elfordul a Jézustól.

Tehát ha van egy megbotránkoztató pap, akkor ki kell vetni az egyházból, hogy a neve csak múltidőben legyen, mintha meghalt volna, akkor nem tud többet ártani, nem terheli többet a lelkiismeretét.

Nincs egységes útmutató. Én például katolikusnak születtem, unitáriusként konfirmáltam és esküdtem. A születéskori vallásom egyik alaptanítása a szentháromság, a választott vallásom viszont nem ismeri el – ugyanarra az írásra hivatkozva. (Ettől persze még egy katolikus misén sem érzem idegenül magam.)

Szóval ahány egyház, sőt kis túlzással ahány pap/lelkész, annyiféle értelmezés. (És akkor még nem ejtettünk szót a modern irányzatokról, ahol számomra elég furcsa dolgok is megjelennek.)