Egy kicsit fura kérdés,de érdekel; van a Bibliában bármilyen szó reinkarnációról vagy ez megtévesztés?

Feltámadás van. Van akik szerint a földre, van akik szerint mennyországba.

(akik nem támadnak fel örökre meghalnak, vagy a pokolba kerülnek).

Tehát olyan, ami a "keleti" tanokban van, nincs.

Van benne szó, ti. Jézus azt mondotta Keresztelő Jánosról, hogy újraszületett, mert ő Illés volt.

A reinkarnációról való tanítás ezért valójában Jézustól ered, az hogy a keresztények ezt tagadják, azon nem kell csodálkozni, ha megnézzük a keresztények történetét, akkor az minden volt, csak éppen Jézus követése nem.

Biblia tele van a pre-egzisztenciára való utalásokkal, és az újraszületéssel, néhány példa:

"Jézus beszél konkolyról, amelyből búza soha nem lesz. Nem beszél farkasról, amelyből bárány lesz, de beszél arról, hogy mindkét létezőpár az marad, ami volt kezdetben. „Hagyjátok, hadd nőjön mind a kettő az aratásig!” (Máté 13:30) – „Nézzétek, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé!” (Máté 10:16)

A konkoly az konkoly, a farkas az farkas marad. De azt is mondja, hogy majd akkor, amikor Őt keresztre feszítik, mindeneket magához vonz, és nem mondja azt, hogy kivéve... „Én meg, ha majd fölmagasztaltatom a Földről, mindenkit magamhoz vonzok.” (János 12:32).

Tehát ismét csak azt következtetem ebből, hogy az örök kárhozat lehetősége bár örökre létezik, de az örökre elkárhozottak elkárhozott létezése nem létezik.

Itt a Földön viszont vannak olyanok, akik az Ördög atyától vannak (János 8:43), és akikért Jézus kifejezetten elmondja, hogy ezekért nem imádkozik (János 17:9). Sőt még övéit is figyelmezteti, hogy rázzák le lábuk porát (Máté 10:14), ha ilyenekkel találkoznak.

A Szentlélek elleni bűn valósága nem érv amellett, hogy vannak örökre elkárhozottak, mivel ez a bűn nem egy döntés következménye, hanem a megátalkodottság állapota. Nagyon természetes, hogy mindaddig, amíg valaki megátalkodott állapotban van, számára nem lehetséges a bűnbocsánat megszerzése.

Igaz, hogy a pokol tüze ki nem alszik, a férgük el nem pusztul, de csak addig maradnak ott az elkárhozottak, amíg ki nem fizetik tartozásukat (Máté 18:34). Ez viszont szintén nem lehetséges odaát, mivel ott, ahol nincs rászoruló, ott nem létezhet a rászorulókon való segítés, tehát nem lehet adósságtörlesztés.

Igaz az is, hogy senki nem juthat az Atyához, csak Jézus által (János 14:6), és senki nem jut Jézushoz, hacsak az Atya nem vonzza őt (János 6:65). Az Atya pedig csak azokat vonzza, akik az Atyánál tanultak (János 6:45). Tehát már születésük előtt megbánva az ott elkövetett szeretetlenségüket önmagukkal szemben, megtanulták, hogy ezt nekik jóvá kell tenniük. Jézus csak a Földön van minden szellemi teremtményében rászoruló, tehát viszontszeretni vágyó módon jelen. Így ismét csak szóba kell állnom azzal a lehetőséggel, hogy mindenki leszülethet a Földre újra, amíg újjá nem születik saját testében az által az Isten Lelke által, aki nemcsak képes, de újjá is szüli azt (János 3:3), aki Őt a rászorulókban szereti.

A teljesség kedvéért meg kell még említenem azt, hogy Isten nem személyválogató, hanem szerepeket kiosztó. De a szerepkiosztásban sem lehet személyválogató. Így amikor Keresztelő Jánost már születése előtt betöltötte Szentlélekkel (Lukács 1:41-44), akkor ezt csak azért tehette, mert Jánosnak igazolnia kellett már előbb, hogy Istent visszaszeretése az ő lelkében már eldöntött tény. Jézus szavai alapján ő Illés, akinek el kellett jönnie előfutárként (Máté 11:14), hogy mint pusztában kiáltó, előkészítse az Ő útját.

Az Ószövetségből egyetlen idézetre hívom fel figyelmeteket. Jób könyvében ezt olvashatjuk: „Mezítelenül jöttem ki anyám méhéből, és ruhátlanul térek oda vissza.” (Jób 1:21). Tudom, hogy Jób könyve tanmese. De éppen, mert tanmese, tanítani akar minden kijelentésével! "