Áldozhatok ha önkielégítettem vagy előtte kell gyónni? Elég a szent mise elején megbánni (ha pár nap múlva igyis megyek gyónni)?

Ezt mi nem fogjuk tudni megmondani. Akkor nem mehetsz áldozni, ha úgynevezett halálos bűnt követtél el. Az önkielégítés lehet halálos bűn, de nem feltétlenül az.

Maga az önkielégítés aktusa az Egyház tanítása szerint "súlyosan rendellenes cselekedet", de halálos bűnt csak akkor követ el valaki, ha tudatában van a cselekedet súlyosságának, illetve azt teljesen szabadon (önként) követi el. A teljesen szabad elkövetés az önkielégítés esetében sokszor nem áll fenn, hiszen pszichológiai tényezők is közrejátszhatnak, serdülőkori éretlenség, lelki kiegyensúlyozatlanság, beidegződött rossz szokás. Ezek csökkenthetik a cselekedet súlyosságát.

Az Egyház útmutatása az, hogy ki-ki a lelki vezetőjével, gyóntatójával beszélje át a körülményeket, és az segíthet eligazodni.

[ma 06:08]: "Tehát nálatok úgy működik, hogy meg vagy győződve valamiről, hogy az bűn, de azért nyugodtan csinálod, mert majd úgyis meg fogod gyónni?" - Nem mondta, hogy nyugodtan követi el. Minden normális (súlyos pszichés rendellenességben nem szenvedő) ember követ el olyan dolgokat, amiket utólag (vagy már közben is) helytelennek tart. Ehhez nem kell katolikusnak, de még csak vallásosnak sem lenni, emberek vagyunk, hibázunk, erkölcsi értelemben is hibázunk. Biztosan veled is gyakran előfordul, hogy utólag valami miatt bűntudatod van, mert tudod, hogy helytelen volt, amit tettél, mondtál (kivéve ha esetleg pszichopata, súlyosan nárcisztikus vagy, esetleg más hasonló személyiségzavarod van, mert akkor nem tudsz ilyet érezni). Ezeket aztán ki-ki a saját lelki életének, neveltetésének, vérmérsékletének, stb. megfelelően dolgozza fel. A katolikus vallás esetében ennek része a szentgyónás. Nagyon igazságtalan a katolikusokat azzal vádolni, hogy ők a bűneiket egy gyónással letudják, és ezért biztosan vígan dalolva követik el a bűnöket. Ez nem így van, a katolikusok is ugyanúgy őrlődnek a bűneiktől, próbálják helyrehozni a hibáikat, mint mások (ismét kivéve persze a pszichopata, súlyosan nárcisztikus, stb. katolikusokat, ők tényleg egy gyónással letudják). És azon kívül szükségük van a gyónásra, legalábbis ha áldozni akarnak.

"És ha már ilyen nagy a hited, akkor miért nem inkább Istentől kérsz miatta bocsánatot?" - Istentől kér bocsánatot. A kérdező, a te szóhasználatoddal élve, "ilyen nagy hitében" az is benne van, hogy a pap fontos közvetítő szerepében is hisz.

A gyónás mellesleg nemcsak a katolikusokra jellemző, az ortodoxok is gyónnak, néhány protestáns egyházban is van gyónás (evangélikus, metodista), az anglikánoknál is (hogy most őket mennyire veszi az ember protestánsnak, felfogás dolga, ők valahol a katolicizmus és a protestantizmus között vannak).