Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Nyugaton a buddhizmust miért...

Nyugaton a buddhizmust miért tartják, liberális, antimilitarista, ultrapacifista, hippi vallásnak, míg keleten, nem ez a jellemző?

Figyelt kérdés

Ha megnézzük a buddhizmus történelmét, akkor sok metszetet láthatunk a kereszténységével vagy az iszláméval. Keleten, ahol a buddhizmus eredeti formájában van jelen és nyugattal ellentétben nem csak amolyan semmilyen vallás, amihez minden olyan sorolja magát, aki egy kicsit tud a reinkarnációról hadoválni, látszik, hogy ezek a jelzők nem igazak rá. A buddhista vagy a buddhizmus által is befolyásolt országokat a történelem folyamán általában a feudalizmushoz lehetett sorolni és a szerzeteseket nem igazán zavarta. Több buddhista uralkodó is indított hadjáratokat a hite terjesztésére is, illetve úgy általánosságban is. Sőt, sok buddhista ország nagyon erőszakos volt, nem még a közeli történelemben is, nemhogy még a távoliban, például a Mongol Birodalom, Japán, Kína, Burma stb. Valamilyen szintén a Hun Birodalomban is jelen volt a buddhizmus és bizony a később kalandozó magyarok is találkoztak vele. A szamurájok többsége is buddhista és sintóista volt és bizony őket is sok esetben szerzetesek nevelték ki a harcművészetekre. Ezenkívül a halálbüntetés, például lefejezés, élve eltemetés stb. is bevett gyakorlat volt a buddhista országokban, ami minden, csak nem éppen hippi törekvés. Ha a kicsit közelebbi történelmet nézzük, akkor is láthatjuk ezeket a jellemzőket, sőt sok eléggé hasonló dolog történt a buddhista egyházakban, mint mondjuk a keresztényekben. Például a buddhista szerzetesek és a sintó papok Japánban egyértelműen beálltak a császár mögé a háborúban és olyanokat hirdettek, hogy a dicsőséges elesett japán katonák (akik akár fiatal, tizenéves fiúk is lehettek) igazi szamurájok voltak és örömmel rendeztek nekik temetéseket. Sőt, a Japán Birodalmi Szabálysegítő Párt helyeselte a sintó és a japán buddhizmus államvallássá tételét és még közéleti tisztségeket is adtak szerzeteseknek, meg papoknak. Burmában is a tradicionalista, katonai kormány mellé álltak be a kolostorok és másodrangú állampolgárként kezelték a vallástalan embereket is (!).


Mégis miért van az a sztereotípia, hogy a buddhizmus egy hippi vallás, aminek igazából tanai sincsenek? Az erkölcs sok téren szigorúbb, mint a kereszténységben (lásd: 108 világi/földi vágy).



2022. febr. 28. 15:56
1 2
 11/17 A kérdező kommentje:

#10.

Végül is a keresztény papok, meg a muszlim imámok, illetve a zsidó rabbik sem maguk alkalmaztak erőszakot, hanem éppen elég volt, hogy támogatták.


Olvastam elsősorban tibeti, burmai illetve japán buddhista iratokat (tehát vadzsrajána, théraváda, mahajána) és találtam mind a kettőben elég érdekes sorokat. De ez nem is baj. A Biblia, a Korán, meg az Aveszta is tele van az erőszakot dicsőítő sorokkal... Japánban, Mongóliában, illetve Kínában és Tibetben a buddhista szerzetesek nevelték ki a katonákat, szamurájokat a harcművészetek széles palettájára.

2022. márc. 13. 10:44
 12/17 anonim ***** válasza:
Megosztod velünk forrásmegjelölve az érdekes sorokat?
2022. márc. 13. 16:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/17 A kérdező kommentje:

#12.

Mózes, Mohamed? Mind a kettő hadvezér is volt. Ott van a kereszténységben az igazságszolgáltatás is, ami lehetővé teszi az embereknek akár az erőszakos példastatuálást is.

2022. márc. 13. 16:19
 14/17 anonim ***** válasza:

#13

Mózest azért közel se mondanám hadvezérnek, a honszerző háborúban is amit csinált, hogy imádkozott.

2022. márc. 13. 19:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/17 anonim ***** válasza:

13.


"Olvastam elsősorban tibeti, burmai illetve japán buddhista iratokat (tehát vadzsrajána, théraváda, mahajána) és találtam mind a kettőben elég érdekes sorokat. "


Kérlek erről beszélj.


Nyugodtan idézhetsz, csak oszd meg pontosan miből honnan idézel. Érdekelnek az érdekes sorok.

2022. márc. 14. 21:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/17 A kérdező kommentje:

Pl.:


"A test semmi. A test nem jó. A rossz a jó hiánya. A test sanyargatása jó. Érdekeidért állj ki, akkor is, ha ez árthat a testnek, akár a tiédnek, akár másénak. A test az én utolsó mentsvára." Yuimagyō Gisho, Szövegmagyarázat a Vimalakírti szútrához, japán zen szentirat.


"Ha harcolsz és győzedelmeskedsz ellenfeled, akár bajtársad felett, azt ne az éned miatt, hanem a pillanatnyi benned rejlő Buddha-természet miatt tedd! Ne telj el büszkeséggel!" Nicsiren művéből: Heisei Shimpen Dai-Nichiren Gosho


Tehát nem az erőszakot ítéli el, hanem az én miatt elkövetett, büszkeséggel eltöltő tetteket an blokk.

2022. márc. 15. 12:18
 17/17 anonim ***** válasza:

16. Az első idézet szembe megy Buddha tanításával. Aki a test sanyargatását megvetette.


2. idézet.


Itt támadásról vagy önvédelemről van szó? Erre kitér?

2022. márc. 15. 16:01
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!