Bizonyítottak a zsidó ünnepek alapjai?

9 vagyok

Kedves KZitus

"(arra gondolok pl. amit Dávidról írtál."

Soha nem irtam semmit Dávid királyról.

Ami az általános véleményemet illeti szerintem a Biblia történelmi tényeket ir le. De mivel vallásos irodalom, szükség szerint tartalmaz itt-ott túlzásokat, pontatlanságokat.

Meggyőződésem, hogy lényegében igaz!!!

#9

sajnos félreértetted.

Én a kérdés kiírójához írtam...Tényleg nem írtál semmit Dávidról. Miért vetted magadra? 😊

Szia, újra 9 vagyok

Akkor félreértés. Azért gondoltam, hogy nekem szól, mert közvetlenül a válaszom után jelent meg.

A hanukkáról KZitus néhány tévedést írt.

1) A hanukka, mint vallási ünnep, az olaj csodájának ünnepe: a felavatáshoz a mécsesnek 8 napon át kellett égnie (ezt a Szent, áldott Õ, még Salamonnak parancsolta meg, ahogy a Bibliában olvasható), de nem találtak olyan olajat, amit a görögök ne szentségtelenítettk volna meg.

Végül, hosszas keresés után egy kicsi korsót találtak, lezárva a fõpap pecsétjével, amely érintetlen volt. Ez az olaj tehát alkalmas volt, ám csak egy napra volt elegendõ, ahhoz, hogy új olajuk legyen, nyolc napra volt szükség.

Ám az Örökkévaló, Áldott Õ, csodája folytán a csak egy napra elegendõ olaj nyolc napig égett.

2) Nem az elsõ nap nyolc láng és naponta egyel kevesebb, hanem pont fordítva, elsõ nap 1, naponta egyel több, az utolsónap mind a nyolc. (A hanukai gyrtyatartó, a hanukia nyolc lángú, plusz egy, a "samesznek", a mindig elõször a sameszt gyújtjuk meg, majd azzal a többit.)

A bölcsek azon vitáztak, hogy úgy legyen, ahogy KZitus írta, vagy növekvõ módon, végül az döntött, hogy "szentség dolgában csak növekedni szabad".

Valóban máig tartjuk, bár hagyományosan családi ünnep, a Chabad bevezetett köztéri ünneplést, akit érdekel, hanukka idején megnézheti a Nyugat-téren, idén (zsidó naptár szerint jövõre, 5783-ban) december 19-i kevdettel (ha nincs járvány miatti gyülekezési tilalom).

Más: tisa beav (idén aug. 6-ra esne, de az szombat és szombaton tilos gyászolni, bõjtölni, ezért vasárnap tartjuk) nem ünnep, hanem gyásznap, mégpedig azz év legszomorúbb és legtragikusabb napja, emlékezés az Első Jeruzsálemi Templom i. e. 586-ban történt lerombolására és a Második Templom megsemmisülésére, amely szerencsétlen történelmi egybeeséssel i. sz. 70-ben ugyanezen a napon történt. Az Első Templomot a babilóniaiak fosztották ki és égették porig, a Másodikat a rómaiak. Ez a nap teljes bõjt (levegõt szabad venni, mást nem, 2 órán át: napnyugta elõtt kezdõdik és másnap a csillagok feljövetelével végzõdik.

Ez pl olyan esemény, melyet a rómaiak is dokumentáltak.

Kedves 14-es válaszoló,

vannak források a két templom lerombolásának pontos dátumairól? Honnan lehet tudni, hogy pont ugyanarra a napra esett a két esemény?

Az igazság, hogy - ha jól emléxem - már a Biblia szerint is van ké, vagy három nap eltérés, ezzel együtt a hagyomány így õrizte meg. talán tudod, a zsidóságban a hagyomány majdnem mindennél fontosabb.

Egyébként a Talmud, pontosabban a Mishna ír tiso beav-ról, valöamint a megelõz~po gyászos három hét (dreivoche) kezdõnapjáról: mindkettõhöz 5 - 5 rossz dolog f~uzõdik. Pl, Támmuz 17, a gyászos három hét kezdete, ekkor ütöttek rést a babniloniak a város falán, de pl kb 2 ezer évvel korábban Mózes ezen a napon törte össze a kõtáblákat.

16-os,

Köszönöm a segítséget, majd megpróbálok akkor utánajárni a hagyománynak. A Biblia emlékeim szerint nem tesz említést a második Templom pusztulásáról, hiszen a belefoglalt iratok korábbi keletkezésűek. Vagy próféciában található meg az időpont?

#17

Itt utána nézhetsz ha gondolod: "Események meghatározása az idő sodrában"

[link]

munyamunya, igazad van, a Biblia természetesen nem ír a Második Templom pusztulásáról, az elsõ pusztulását teszi két, vagy három napal elõbbre vagy késõbbre. Megtalálod a Királyok könyve vége felé, vagy a Krónikák könyvében.

KZitus forrásaival szemben nem árt az óvatosság, mert esetleg olyasmit találsz, mint a hanukkáról. (Általában sehova kamuival szemben nem árt az óvatosság. Pl az õ fordításuk "az igazi", azelõtt mindenki hüye volt. :o)