Vannak még tisztán élő keresztyén fiatalok?

A világ fejlődik és ezzel a hitünk is fejlődik. 2000 éve ha házasságon kívül szeretkezett férfi egy nővel, azzal teherbe ejtette és közös ház, veteményes és megélhetés híján nem sok esélye volt emberi körülmények között felnevelni azt a gyermeket, már ha megéri a 3 éves kort egyáltalán és az anya sem hal bele a szülésbe. Életromboló, közösségromboló, okkal tiltotta az Ószövetség.

Ma már van fogamzásgátlás, a polgári jogban az apa gyerektartásra kötelezhető így nem marad magára az anya a fattyúgyermekével. Okafogyottá vált a tilalom. Nem tartom be a cölibátust. Azzal szeretkezem, akit szeretek, akiben megbízok és akivel együtt akarok lenni. Hogy a sors ezután szakítást vagy házasságot tartogat, az majd eldől. Ez manapság bőven elég.

Szia

Nem is kevesen vannak :-)

Vannak, sőt, én egész életemben készülök tisztán élni a papi hivatásban. :)

Én is voltam parázna, ezt még jóval keresztségem előttről hoztam magammal és hatalmas szenvedés volt letenni, de ez egy súlyos bűn. Nálunk katolikusoknál az az ember, aki súlyos bűn én van nem járulhat a Szentséghez (Eucharisztia) amíg meg nem gyónja, és aki így tesz az újabb bűnt követ el.

Vannak szerencsére.

"Igaz az, hogy aki parázna életet él katolikusként, az nem Úrvacsorázhat (bocsi, lehet katolikusoknál ezt máshogy hívják)?"

Katolikusoknál inkább szentáldozásnak vagy Eucharisztiának mondjuk, de igaz. Aki élettársi kapcsolatban él, az nem gyónhat és nem áldozhat. Ha valaki paráznaságot követett el, de egyszeri alkalom volt, megbánja és utána meggyónja, akkor áldozhat. De a folyamatos viszony ezt kizárja, addig nem járulhat szentségekhez, amíg nem rendezi valami módon, házasság vagy parázna kapcsolat megszakítása.

Vannak. Paul Washernek van egy nagyon jó tanítása az együttjárásról, érdemes meghallgatni. Például itt:

[link]

Biztos vannak.

A katolikusokkal valoban igy van, hogy a vallas gyakorlasatol is eltiltanak miatta (vagyis kitesznek az egyhazbol), hiszen nem gyonhatsz, nem aldozhatsz.

A protestans felekezetek engedekenyebbek, meg ha tiltjak is, nem zarnak ki a vallasgyakorlasbol miatta. Es vannak progressziv felekezetek, foleg kulfoldon (de a magyar evangelikusoktol is hallottam ezt), akik azt mondjak, azzal fekudj le, akit igazan szeretsz, ne csald meg es vigyazzatok egymasra.

A Bibliaban nincs a hazassag elotti szexre vonatkozo tanitas, mivel nem letezett: nem letezett szerelmi hazassag sem, es nagyon fiatalon hazasodtak.

Plusz, amit az 1-es mond. Ma mar van megbizhato fogamzasgatlas (a XX.sz masodik feletol), sot a fejlett tarsadalmakben egy egyedulallo anya sem lehetetlenul el ugy, hogy elpusztulna a gyerekevel egyutt, ha "ugy jar". Az emberek egyre kesobb hazasodnak, okkal.

Raadasul a tudomany szerint minel korabban hazasodik valaki, annal nagyobb az eselye, hogy a hazassag megromlik (es elvalnak). Es ha valaki "tisztan" akar hazasodni, altalaban hamarabb egybekelnek. Tovabba azt is a tudomany mondja, hogy a hosszabb ideig tarto onmegtartoztatas akar hazassag elott, akar ferfi papoknal, akar onkielegitesre vonatkozoan, akar homoszexualisok eseteben, akar hazassag alatt, ha nem akarnak tobb gyermeket (es a katolikus egyhaz hazassagban csak az onmegtartoztatasat engedi vedekezeskeppen) - szoval az onmegtartoztatas nem idealis, pszichoszexualis zavarokhoz vezet, es foleg a fiataloknal megzavarhatja a normalis pszichoszexualis fejlodest.

Nem csoda, ha sok kereszteny nem tartja be. Sok protestans lelkesz sem vart a hazassagig, ezt tudom, nemhogy a hivok.

Ennek ellenere, ha valaki ezt erzi jonak, sajat maganak, akarmilyen okbol, akkor varjon, mindenki maga tudja, neki mi a jo.

De szerintem a legtobben (katolikusok, reformatusok) nem varnak.