Ha azt mondom és azt vallom, hogy: "Jézus az Isten, aki az univerzumot teremtette". Mi problémája lehet azzal bárkinek, akár nekem?

4-es! Ezt mid neked, tisztelettel:

ezt írod:

"A felszegezés nem tesz senkit istenné. Elképzelni sem tudod hány embert végeztek ki hasonlóan, vagy sokkal brutálisabban már a világokon, de ez nem teszi istenné őket olyan értelemben, ahogy te gondolod."

Valóban ezreket vagy talán százezreket végeztek ki ezzel a brutális kivégzőeszközzel. Ezt nem is vitatom. Én azt mondom, hogy a százezrek között volt egy, akinek az volt a sorsa, hogy ilyen módon haljon meg. Nem a kereszthalál az, ami istenné tesz valakit. Mert senki sem lehet Isten, hiszen belőle csupán egy van. Istennek pedig nincsenek korlátai. Egyedüli személy, aki Istent is korlátozza, az saját maga.

Azt írod 4-es:

"Értem hogy egy teljesen új koncepciót találtál ki, de számomra ez nem valóságos, és értelmetlen is kicsit."

Ez nem új koncepció. Nincs benne csűrés csavarás. Nézd:

"Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket." (Teremtés 1:27)

Ha Isten a saját képmására teremtette az embert, akkor Isten ember kinézetű. De az ember vagy férfi vagy nő. Isten hogyan teremthette a saját képmására és teremtette őket férfinak és nőnek? Ez a megoldás:

Jézus a kereszthalál és a feltámadás között valahol a sírban Istenné vált.

Istennek pedig tudjuk jól első dolga a teremtés. Ha Jézus vált azzá az Istenné, aki a világot teremtette, akkor előbb teremtenie kellett. Az, hogy "saját képmására" annyit jelent, hogy azokra az ismeretekre teremtette az embert, melyről emberként volt tudomása.

A poén az, hogy ez még az elméleti fizikával sem ütközik. Nincs benne paradoxon. Mert az elméleti fizika szerint a múltba való időutazás lehetséges. Ám megváltoztatni a történelmet nem lehetséges. Sőt, ha valaki a múltba utazik, az pont az utazásával teszi teljessé a történelmet.

Azt is tudjuk, mert rájöttünk, hogy a biblia egész jól ismerteti a teremtés menetét. Csak nem a valós időkkel számol. Mert a 7 nap, az 7 nap. De nem emberi mérték szerint, hanem Isteni mérték szerint. Emberi mérték szerint a 7 nap 14 milliárd év jelen ismeretünk szerint. Az pedig megint csak meg van írva:

"Mert töredékes az ismeretünk, és töredékes a prófétálásunk. 10Amikor pedig eljön a tökéletes, eltöröltetik a töredékes. Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy éreztem, mint gyermek, úgy gondolkoztam, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat." (1Korintus 13: 9-11)

Erre Pál is rájött. Ahogy a korabeli ismeretei lehetővé tették, úgy le is írta. Isten emberként töltötte a gyerekkorát. Ennyi a történet. Ez az ember pedig Jézus volt.

6-os! Ezt mind neked, megértéssel:

ezt írod:

"Az a probléma vele, hogy ez így ebben a formában pontatlan. Teremtő Isten az nem ugyanaz mint a Bibliai Jézus. Jézus egy ember keresztneve. Talán ha azt mondanád a Fiú teremtette, az is csak részben igaz, szóval egyszerűbb lenne használni csak Isten nevét ebben a mondatban."

Teljesen jól látod a helyzetet. Mert a Teremtő Isten Jézushoz viszonyítva nem ugyanaz. Olyan a Teremtő Isten Jézushoz viszonyítva, mint a felnőtt a gyermekhez viszonyítva.

Jézus nem Isten Fia volt, hanem a Fiú Isten. A szentháromságban sem megy szembe semmivel. Atya és a Fiú. Stimmel. Szentlélek pedig még rejtelem.

Pontosabban nem rejtelem, mert létező jelenség. Csupán szavakba nem önthető, szavakkal leírhatatlan.

Isten megadta az embernek, hogy ismerje a nevét. Isten neve pedig nem Jézus, hanem Jézus ismerete. Mert Jézus így igyekszik ezt megértetni:

"Ha engem ismernétek, Atyámat is ismernétek, de mostantól fogva ismeritek és látjátok.” Erre Fülöp kérte: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, s az elég lesz nekünk.” „Már oly régóta veletek vagyok – felelte Jézus –, és nem ismersz, Fülöp? Aki engem látott, az Atyát is látta. Hogy mondhatod hát: Mutasd meg nekünk az Atyát? Nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok s az Atya bennem? A szavakat, amelyeket hozzátok intézek, nem magamtól mondom, s a tetteket is az Atya viszi végbe, aki bennem van. Higgyétek, hogy én az Atyában vagyok, s az Atya bennem. Ha másképpen nem, legalább a tetteimért higgyétek. Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket viszi végbe, amelyeket én végbevittem, sőt még nagyobbakat is végbevisz, mert az Atyához megyek, s amit a nevemben kértek, azt megteszem nektek, hogy az Atya megdicsőüljön a Fiúban, bármit kértek a nevemben, megteszem nektek." (János 14: 7-14)

Jézus ezt tanítványainak mondta. Tanítványai pedig értették a csíziót, mert hibátlanul le is tudták írni. Az, amit én mondok sehol sem veszik el, sehol sem veszik össze az írással.

Mert itt láthatjuk, hogy Apa és Fiú kapcsolata nem egy apa fiú kapcsolat. Így ennek akkor van értelme, ha megértjük. Jézus és az Isten egy személy.

Olyan ez, mint a Tyúk meg a tojás esete. Csak ez a Tyúk kakas nélkül tojja a tojást, melyből az a csibe kel ki, amelyik azzá tyúkká válik amelyik Tojást tojta. A tojás pedig kikel, a kiscsibe pedig amint gércévé válik a múltban köt ki és így válik ugyanabban az időben a tojást tojó Tyúkká. Igazából nem számít, hogy mi volt előbb. Ez a Tyúk-e vagy a Tojása. Az számít, hogy a Tyúk nem döglik meg, hanem még sok hasonló tojást is tojik a Tojás előtt is és után is. De csak egy Csibének kellett visszamennie a múltba, hogy kifejlődjön belőle a Tyúk.

Az igazi kérdés nem az, hogy mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás. Hanem, hogy hol a tyúk?

Igen, ez embernek is és tyúknak is lehetetlen, de Istennek minden lehetséges.

És igen. A teremtő Isten nem ugyanaz, mint a bibliai Jézus. Hiszen én sem vagyok ugyanaz, aki tegnap voltam. Tegnap a tököm tele volt mindennel, melóztam, fáradt is voltam már estére, így nem írtam semmit ide. Ma pedig kipihent vagyok, szabadnapom is van és van erőm is az íráshoz, kedvem is az íráshoz. De tegnap is lett volna miről írnom. Ugyanezt írtam volna meg, mint ma. De sem időm, sem energiám nem volt már rá.

Ez, amit én írok pedig nem változtat semmin. Annyin változtat, hogy megmagyarázza a véreskezű Isten ószövetségi ábrázolását. Számára, Isten számára mindaz már történelem. Megtörtént. Meg kellett történnie. Parancsot kellett adnia Mózesnek, hogy csecsemőket gyilkoljanak le. Mert anélkül Jézus sem születhetett volna meg. ha pedig nincsen Jézus, nincsen, aki a kereszten ártatlanúl kivégezzenek. Mert ha ez nem történik meg, nem válik Istenné. Isten nélkül pedig nincs teremtés sem.

Ez, amit én leírok nem változtat egy betűt sem az írásokon. Inkább ugyanúgy teljessé teszi.

Isten mindent az emberek iránti szeretetből tett. Nem csak a zsidók , hanem minden ember, az egész emberiség iránti szeretetből tette. Nem csak azért tette, hogy önmagát mentse. Nem, hanem hogy önmaga fiatal énjét megtartsa az egész emberiséggel együtt.

Jézus pedig tisztában volt mindezzel. Akit a tanítványok láttak a feltámadás után, az ugyanaz a személy volt, akit ők Jézusként ismertek. Csak már leélt pár milliárd évet Istenként.

A csillagok amik odakint az űrben vannak és a felfoghatatlan erejű jelenségek azok örzik az emlékét annak, hogy Jézus hogyan gyakorolta az Isteni hatalmát.

Aki egy eszközzel gyakorol, annak kell egy kis idő, amíg megtanulja használni, több idő kell, hogy ne csak használja, hanem mesterien használja. Akár egy kard. Isten erejének mesteri használatához pedig évmilliárdok kellenek, hogy elsajátíthatólegyen.

Stefán!

A legjobb a Bibliára hagyatkozni. Ezzel tökéletesen egyet kell, hogy értsek.

Íme:

"Mert töredékes az ismeretünk, és töredékes a prófétálásunk. Amikor pedig eljön a tökéletes, eltöröltetik a töredékes. Amikor gyermek voltam, úgy szóltam, mint gyermek, úgy éreztem, mint gyermek, úgy gondolkoztam, mint gyermek; amikor pedig férfivá lettem, elhagytam a gyermeki dolgokat." (1Korintus 13: 9-11)

Ha a Bibliára hagyatkozunk, akkor ezt érdemes figyelembe venni. Töredékes az ismeret. Nem hiányos, hanem töredékes. A Biblia egy teljes könyv. Az ismeret pedig ami benne van az teljes. Teljes, ám töredékes. Mert minden benne van, csupán össze kell kötögetni a dolgokat. Nézzük:

"Kezdetben volt az Ige, az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige, ő volt kezdetben Istennél. Minden általa lett, nélküle semmi sem lett, ami lett. Benne az élet volt, s az élet volt az emberek világossága." (János 1: 1-4)

János gyönyörűen kezdi. Kezdetben volt az Isten, akinél ott volt az ige. De az ige előbb volt János szerint. És a legelső mondatban szépen leírja a lényeget, hogy ő volt kezdetben Istennél. Az a kicsi "ő" betű pedig Jézus. János ezzel indítja a műsort. Mindjárt az elején leírja a legfontosabbat. Minden általa lett. Nélküle semmi nem lett, ami lett. Benne az élet volt.

Nem egyértelmű? jézus nélkül teremtés sem lett volna.

Jézus a Fiú. A Fiú pedig, ha teremt már nem fiú többé, hanem Atya.

Ezt írtad Stefán és nem is tévedtél:

"Isten ezzel saját bőrén megtapasztalta az emberi sorsot."

Az ember sorsa pedig nem az, hogy tudjon mindent. Az ember sorsa az, hogy úgy hunyja le a szemét, hogy ne tudja, hanem csak sejtse, higgye, hogy az még nem a vég. Az ember nem születik Isteni tudással. Azt menet közben szívja magába. Isten csak egy módon tapasztalhatta meg mindenféle csalás nélkül az emberi létet: Ha már eleve embernek született.

Erről pedig azokban az időkben nem lehetett beszélni. Jézus rájött az egészre. Ugyanolyan ember volt, mint te vagy én. De megértette, hogy aki egy akaraton van Istennel, az maga is Isten. Hiszen aki ugyanazt akarja, amit az Isten, annak minden akarata teljesül. Mert az Isten akarata is.

Azt írod Stefán:

"A Biblia azt írja, hogy mindenben hasonlóvá vált hozzánk, emberekhez, kivéve a bűnt. Tehát teljesen ember volt."

Stefán! Te is tudod, én is tudom, de még Jézus is tudta, hogy minden ember bűnös:

"Amikor útnak indult, odasietett hozzá valaki, térdre borult előtte, és úgy kérdezte: „Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” „Miért mondasz engem jónak? – kérdezte Jézus. – Senki sem jó, csak egy: az Isten." (Márk 10: 17-18)

Alig tudunk valamit Jézus első 30 évéből. Azt is tudjuk, hogy az ember eleve bűnös természetű. Persze idővel a legtöbben képesek belátni, hogy ő maguk sem jó emberek. Te is vétettél Stefán. Én: Krisztián is követtem el bűnt életem során. Még Jézus is beismeri, hogy senki sem jó, csak az Isten. De János megkeresztelte Jézust és onnantól bűntelen volt. Mert meg van írva: [link]

Szóval Zakariás előre elmondja. Ne csak nézd Stefán, hanem láss is!

Jézus és Isten valóban nem ugyanaz a személy. Te sem vagy már ugyanaz, aki 7 éve voltál.

Stefán, nagyon tetszenek az idézeteit. Képzeld el Isten idővonalát, melyben Jézus az Isten múltja. Akár le is rajzólhatod őket. egymás mellé. Aztán nézd meg, hogy ki ül kinek a jobbján.

Ne azt nézd, hogy ki ül a jobb oldalon, hanem, hogy ki ül Isten jobbján.

Gondolom isten balján is ül valaki.