Hogyan lázadhatott fel Lucifer ( Samael) Isten ellen ha az angyaloknak nem volt szabad akaratuk?

Lucifer eredeti(nem görög/latin) neve nem Samael, hanem Helel(azonos az Esthajnalcsillag héber nevével). Samael nem lázadt fel az isten ellen. A lázadás úgy értendő, hogy Helel közelebb akart kerülni az istenhez, az akkori mivoltánál nagyobb angyallá akart válni. Az angyalok szolgálatra lettek teremtve, mindegyik feladattal. Yahweh mindenféle engedetlenséget megtorol, így az angyalokét is. Lucifert kitaszították a mennyből, és nem térhet vissza.

Emellett van szabad akaratuk. Nézd meg Jób történetét, és a sátánt. Az ószövetségben a sátán egy angyal, aki bejáratos a mennybe. És ott ugyan a feladatát végzi, de a maga módján, és a szabadsága akkora, hogy fogadást is tud kötni az istennel Jób hűségéről.

Másik példa az özönvíz története. Az egész özönvizet azért kapta a világ, mert néhány angyal a maga akarata szerint cselekedett.

Lucifer nem azonos a sátánnal, Lucifer az Esthajnalcsillaggal azonos. A történet szerint nem zuhant a földre, de a mennybe sem térhet vissza, ezért ég, és föld között rekedt.

Samael amolyan végrehajtó, a halál angyala. A neve is ezt mutatja(Isten mérge).

A sátán nem név, hanem titulus, a nevét nem igazán tudni kanonikus iratokból, de van, hogy Samaellel azonosítják, annak szerepe miatt, mint aki halált hoz.

Belzebub, és a hasonló nevek egyikkel sem azonosak. Azok eredetileg kánaáni istenek nevei voltak. Pl Baál Zebub, a legyek ura, Baál Peór(Belfegor), a Peór hegy ura, Astaroth, aki egy nagyobb istenség volt, és így tovább. Ezen kívül később besoroltak a démonok közé pár görög/római istent is, mint pl Ianus-t, aki Bifrons néven fut. Sem Luciferrel, sem Samaellel, sem a sátánnal nem azonos egyik sem. Az azonosítások középkori hiedelmeken alapulnak, és persze a hamis grimoire-ok félremagyarázásain.

Én nem szeretem Lucifernek hívni. Inkább szeretem anti-istennek hívni

én úgy vélem ez az entitás nem lázadt fel Isten ellen, hanem nemes egyszerűséggel Isten létezésének a következménye. A szükséges ellenható.

Isten teremt, és a semmiből valamit hoz létre.

A semmi egynemű. A valami pedig nem egynemű.

Ami tehát az egyneműség felé irányul, az az anti-isten tevékenysége.

Isten semmit sem teremtett egyneműre. Sőt pont, hogy az egyneműséget szüntette meg a puszta létezésével.

Amit te Lucifernek hívsz, az az egyneműség felé törekszik. Egy bizonyos fajta uralmát segíti elő. Isten ezzel szemben több akár eltérő fajta együttműködésére ösztönöz.

Isten rendszereket alkot minden téren. Lucifer pedig a rendszertelenség felé hajt mindent.

De viszont csavaros a dolog, mert egyik sem létezhet a másik nélkül ebben a valóságban, ahol az ember testben él. Soha sehol nem írták, hogy a gonosz véglegesen elpusztul, hanem, hogy meg lesz kötözve, végül tüzes tóba vetve fog gyötrődni az idők végezetéig.

Érdemes több aspektusból az alapok legaljánál kezdeni a sátán vizsgálatát.

Érdemes vizsgálni krisztust is, sőt Istent is. Mert mindketten beszélőviszonyban voltak a sátán nevű entitással.

Jézus pedig példát adott az embernek. Igaz az is, hogy nem Jézus kereste a sátánt, hanem az kereste Jézust kísértés formájában.

Így történt meg, hogy végül nem a zsidó vallás terjedt el, hanem annak következményeiként 2 hatalmas világvallás is.

A főnök pedig el is mondta kerek perec Jézus szájával is a célját:

"Azért jöttem, hogy tüzet dobjak a földre. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon! Keresztséggel kell megkereszteltetnem. Annyira szorongok, míg be nem teljesedik. Azt hiszitek, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Nem azt, hanem – mondom nektek – meghasonlást. Ezentúl ha öten lesznek egy házban, megoszlanak egymás közt: három kettő ellen, és kettő három ellen. Meghasonlik az apa a fiával és a fiú az apjával, az anya a lányával és a lány az anyjával, az anyós a menyével és a meny az anyósával." (Lukács 12: 49-53)

Olyan gyönyörűen leírja. Nem egyfélének lettek teremtve az emberek. Mindenki másban leli az örömét. De senki sem leli örömét az egyhangúságban és a monotonitásban. Aki pedig a sátán szolgája, az úgy tesz legvégül, mint Júdás tett. De még kötéllel a kézben is ki lehet várni, ki lehet tartani.

Szia

A Lucifer név egyszer fordul elő a Szentírásban, és csak némelyik bibliafordításban. Például a Károli-fordítás 1899-es kiadása így adja vissza az Ézsaiás 14:12-t: „Mimódon estél alá az égről, te Luczifer, hajnalnak fija?”

Az a héber szó, amelyet „Lucifernek” fordítottak, azt jelenti: ’fényesség’. A Septuaginta egy olyan görög szót használ, melynek a jelentése ’hajnalhozó’. Ezért van olyan fordítás, amelyben az eredeti héber szót „hajnalcsillagnak” vagy „fényes csillagnak” fordították. De a Jeromos által készített latin nyelvű Vulgata a „Lucifer” (’fényhordozó’) kifejezést használja, és ez magyarázatot ad rá, hogy miért jelenik meg ez a szó némelyik bibliafordításban.

Ki ez a Lucifer? A „fényesség” vagy a „Lucifer” kifejezés abban az üzenetben olvasható, amelyet Ézsaiás prófétai parancsa szerint az izraelitáknak hirdetniük kellett ’Babilon királya elleni példabeszédként’. Ezért ez annak a kijelentésnek a része, amely elsősorban a babiloni uralkodóházhoz szól. Az, hogy a „fényesség” kifejezés egy emberre, nem pedig egy szellemteremtményre vonatkozik, jól látható ebből a kijelentésből is: „a seolba szállsz alá.” A seol az emberiség közös sírját jelenti, vagyis nem egy olyan helyre utal, ahol Sátán, az Ördög tartózkodik. Továbbá azok, akik látják, hogy Lucifer ilyen állapotba kerül, ezt kérdezik: „Ez volna az az ember, aki megrengette a földet?” Világos, hogy a „Lucifer” szó egy emberre, nem pedig egy szellemteremtményre utal. Ézsaiás 14:4, 15, 16,