Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Kedves Jehova tanúi! Hogy van...

Kedves Jehova tanúi! Hogy van nálatok tekintve a szakítás!?

Figyelt kérdés

Előre bocsátom, semmiféle vallási vitát vagy megjegyzést a vallással kapcsolatban nem szeretnék a kérdés alatt. Azt máshol intézze mindenki.


A kérdésem arra irányul, hogy nálatok Jehova tanúinál hogy működik a szakítás? Ha például udvarolnak egy lánynak.

Hogyan kezelitek az ilyesmit? Mik az alapelvek? Hogy tekintenek mások rá?

Láttam a weboldalatokon egy pár érdekes cikket erről (hogy hogyan lehet feldolgozni) és ez keltette fel az érdeklődésem hogy hogy működik ez nálatok? (Gondolom nem épp úgy mint ahogy “manapság divat” hogy az egyik letiltja a másikat és a szüleik csak értetlenül néznek hogy mi lett a másikkal.)


A válaszokat előre is köszönöm!



jan. 29. 22:23
 1/8 anonim ***** válasza:
83%

Szia

A szakítás mindkét félnek fájdalmat okozhat.

A szakítás nem jelenti azt, hogy rossz ember vagy. Az igazság az, hogy a sikeres udvarlás döntéssel zárul, és nem feltétlenül házassággal.


Nyilvánvaló, hogy ha az udvarlás ideje alatt csalódások sorozata történik, akkor jobb a kapcsolatot befejezni, mint belemászni egy rossz házasságba.

(Példabeszédek 22:3) 3 Az okos látja a veszélyt, és elrejtőzik, a tapasztalatlanok viszont mennek tovább, és elszenvedik a következményeket.

Ha valaki figyelmen kívül hagyja egy kapcsolat intő jeleit, az olyan, mintha fittyet hányna az autója műszerfalán megjelenő jelzésekre.


Ez nem jelenti azt, hogy egy-egy tökéletlenség miatt kudarcra van ítélve egy kapcsolat.

Igaz, a szakítás nem mindig könnyű. De a házasság tartós kötelék. Könnyebb elviselni egy rövid ideig tartó fájdalmat, mint egész életeden át bánni a döntésedet!

Egy szakítás ne hazugságon alapuljon. Tapintatosan, de őszintén kell beszélni arról, ha a szakítás a helyes döntés.

(Efézus 4:25) 25 Ezért most, hogy levettétek a hazugságot, igazat mondjon mindegyikőtök az embertársának, mivel ugyanannak a testnek vagyunk a részei.

Mondd ki nyíltan, hogy szerinted miért nem működne a kapcsolatotok.

Nem kell tételesen felsorolnod a hibáit, vagy kritikát zúdítanod a nyakába.

Néha áldás a szakítás.

Ha szakítás a helyes, akkor megfelelő helyet és időt kell erre találni.

Személyesen kell megtenni, persze vannak kivételek, Ilyenkor jobb az sms, vagy email.

Egy biztos a szakítás, lehet a szeretet jele, hiszen nem akartok egymásnak rossz jövőt.

jan. 29. 22:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
84%

Személy szerint Úgy vélem, hogy valakinek a letiltása akkor ésszerű, ha kellemetlenség történik, és zaklatásba megy át a dolog.

Volt olyan eset, amikor az egyik félnek annyira tetszett valaki a gyülekezetbe, hogy megszállottan elkezdett nyomulni.

Annyira nem értette meg, hogy szinte betege lett annak, hogy a másik nem akar egyáltalán házasságban élni, ezért nincs udvarlás sem, hogy végzést kellett kérni a távolság tartásra.


Persze a világban sok ilyen van, a környékünkön volt egy fiatal, aki ez miatt megölte a "szerelmét", mert annak más tervei voltak. /ha az enyém nem lesz, akkor másé se legyen/

Összegezve: A szakítás legyen őszinte, tapintatos, megfelelő helyen és időben történjen.

jan. 29. 23:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 anonim ***** válasza:
76%

Talán még annyit, hogy ez nem tartozik senkire, mert ha az egyik fél elkezd erről beszélni, és sérelmeket hangoztatni, akkor pletyka születik.

A pletyka pedig ugyan olyan bűn Isten szemében mint a gyilkosság, vagy a paráznaság.

jan. 29. 23:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 anonim ***** válasza:
72%

Kedves Kérdező!


Általában a Tanuk ritkán szakítanak, de megesik ilyen is.

Más egy udvarlás alatt szakítani valakivel, és más házasság alatt.

A házasság esetén, még ha el is válnak (világi szemszögből) törvényesen, akkor is köti őket a hármas kötelék, Istennel egybekötött frigy. Ezért az, aki másik személlyel újra házasodik, azt kiközösíthetik, mondván megcsalta az előző házastársát. Vagy is ezesetben a közöség elfordul tőle. Idővel visszafogadhatják, ha úgy viselkedik, és látják, hogy igyekszik a közösség tagja lenni.


Az udvarlásnál más, mert nincsen még házaság, és maximum megbántódás lehet.

Persze különböző szakítási okok léteznek. Nem mindegy, hogy közvetlen a házaság előtt szakít valaki, vagy ”csak” az ismerkedés utáni néhány hét múlva.

Aztán közös megegyezésből történt, vagy az egyik fél döntött így. Származik-e a másiknak ebből anyagi vagy erkölcsi kára?...

Mert ha igen, akkor Jehova Tanúi a vének elé viheti az ügyet és ennek a döntésnek fényében fog a közösség reagálni.

Nyílván a tanúk is emberek és nem egyszerű leküzdeni a hibákat, gyengeségeket. Ezért ha valaki, eltávolodik a másik felöl, úgy hogy nincsen kiközösítve, aza ő döntése. Neki kell majd számot adni Jehova és Jézus színe elött, testvéri és felebarátiszeretett hiánya miatt.

Volt már rá példa, hogy azok a családok, akik összejártak, a szakításután már nem tették ezt meg, csak a gyülekezetben találkoztak. Vének igyekeznek a megbékélést elősegíteni és közös megbeszélésre is invitálják a feleket. Hiszen nem érdek a feszültség egy közöségben sem.

Alapelv, mindig Isten Szava a Biblia és persze a vezetői és vének testülete által lefektetett ”szabályok”.

Persze néha ezeket is nem egyformán értelmezik egyesek.

Írok egy példát, ami nem rég történt.

Ha valakit kiközösítenek, azzal megszakítanak minden kapcsolatot a tanúk, csak a vének szólhatnak hozzá. Durva, de szinte levegőnek nézik ezt a személyt.

Bem rég voltunk egy temetésem, ahol egy idős testvérnőt temetek, akinek a lánya ki van közösítve. Mivel a lánya gondoskodott róla és a fia már nem él, így ő intézte a temetést. A tanúk közül, még a rokonai sem mentek oda részvétet nyilvánítani. Ők úgy látják, hogy ki van közösítve és nem tarthatják a kapcsolatot vele.

Én és a feleségem meg máshogyan látjuk. Nem csak kollegája és ”volt testvárnője” a nejemnek, de ember is! Gyarló és esendő, aki vétkezett. Nem a mi dolgunk megítélni, viszont mások nehéz helyzetében, látni és tudni kell embernek lenni. Nem cseverészni és hitről beszélni mentünk oda, hanem fájdalmában osztozva, részvétet nyilvánítani.

Rettentően fájt neki, hogy levegőnek nézték mások, de jóeset az neki, hogy megöleltük és kifejeztük együttérzésünké. Hangos zokogásban tört ki és alig tudta abba hagyni. Nem hinném, hogy a világi párja és rokonai, valaha mennének gyülekezetbe és a tanúk soraihoz csatlakoznának. Kapásból megbotránkoztattak 6 személyt.

Azt gondolom, hogy egyszer mindenkinek számot kell adni emberségből Jézus elött és mi vállaljuk, ha tévedtünk e téren is.


Szóval itt is látszik, hogy nem egyformán gondolkodunk, és nejemmel nem vagyunk olyan ridegek, mint 1 kg százasszög!

Nem mindig kell mereven ragaszkodni a szabályokhoz, pláne, ha emberi okoskodásokon alapúl.

Jézus számtalan akkori tabut tört meg a beszédével és tetteivel, ami akkor égbekiáltó volt.

Pont arra tanít ezzel, hogy igyekezünk megmutatni emberségünket mások iránt.

A második parancsolat is amit adott azt mondja: ”A második ez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat. Nincs más, ezeknél nagyobb parancsolat.” (Márk 12:31)

jan. 30. 12:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:
53%

4


Egyetértek veled, Én is voltam ilyen temetésen, és kifejeztem őszinte sajnálatomat. Sőt a Tanúk kiközösített személyt temettek el, aki évtizedekig nem tért vissza, bár jelét adta, hogy sajnálja a hibáit.

Az tény, hogy vannak elvek, amiket komolyan kell venni.

Sajnos nem vagyunk egyformák, és a lelkiismereti kérdésben másként döntenek.

Pl, van aki nem fogyaszt alkoholt, van aki igen. De a részegség az ami elitélendő.

jan. 30. 18:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 A kérdező kommentje:

Köszönöm szépen az eddigi válaszokat, mindegyik nagyon hasznos volt és értékelem!

Szeretnék reagálni a 4.-re:

Teljesen egyetértek. Igen, lelkiismereti kérdés. De én se látok benne semmi kivetni valót. Nekem a nagyszüleim voltak tanúk és most én vagyok érdeklődő. Nagyapám gyülekezeti vén volt, körzetfelvigyázó helyettes, de ő is mindig azt mondta az ilyen esetekben hogy első sorban ember kell légy. Ha másnap nem is köszönsz rá az utcán vagy nem kezeled úgy mint egy barátot, amikor a legnagyobb a fájdalma nincs jogod ezt tetézni.

Sajnos nem élnek a nagyszüleim, így azokat a kérdéseket amik most felmerülnek bennem, itt kell feltegyem. :))

jan. 30. 20:26
 7/8 anonim ***** válasza:
59%

A #4-es vagyok!


Még annyit fűznék hozzá, amit tegnap leírtam, és az #5-ös válaszhoz, hogy vannak egyéni értelmezések, amik jelentősen eltérhetnek mások véleményétől.


Jómagam, 4. generációs Jehova tanúja vagyok és láttam, tapasztaltam néhány dolgot a 34 év alatt, amióta először tanulmányozni kezdtem.

Nem csak változott sok minden azóta, de rengeteg kiigazítás is érkezett.

Ebből adódnak egyrészt félreértések, másrészt, pedig az emberi gondolkodás és szűk látókörűségből.

Pl.: míg az egyik vén hagyatkozik egy régi 70-es évekbeli Őrtorony kiadásra, addig a másik azt mondja, ezt már nem kell figyelembe venni.

Míg nálatok eltemették a kiközösíttetett, addig itt nem igazán teszik ezt meg. Míg egyes tanúk elmennek a temetésére, addig más gyülekezet vénje szinte megtiltja, hogy elmenjenek a gyülekezetéből a temetésre.

Sokszor nem tudom, mi motivál egyeseket?... A ”szabályok” vagy ő úgy gondolja, esetleg személyes indíttatás?

Vannak akik, túlzottan akarnak irányítani és nem veszik figyelembe Jézus példáját. A fordított piramis elv, a lényegét veszítik szem elől az emberi gyarlóság javára.


Kérdező #6-osra!

Bizonyára bölcs ember volt anagyapád és igyekezet a közöség érdekeit szolgálni.

Szolgálni, itt a lényeg!

Sokan ezt felejtik el és maguk szája ízére akarják formálni a gyülekezetet.

Épp ezért láttam jönni és menni véneket. Jehova sokáig nem tőri el a ”botlásköveket”.

Ha tanácsolhatok valamit, akkor mindig nézz utána és vizsgáld meg, ha felvetődik egy kérdés benned, és csak akkor vedd ezt ténynek, ha meggyőződtél erről.

Nem minden arany, ami fénylik!

Minél többet tudsz, annál több kérdés vetődik fel benned, ami jó, de aggasztó is egyben.

Az igazság nem csak szabaddá tesz, de elmélkedővé is.

Nekem az emberek közül, Jézus után, Dániel volt a legnagyobb inspiráló és példaképem. Nem csak a próféciái, de személye által is tanulhatunk és elgondolkodhatunk, nagy útmutató sok mindenben.

Ha van még kérdésed, nyugodtan írhatsz privátban is és ha tudok, szívesen válaszolok rá.

jan. 31. 13:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim ***** válasza:

Elvállni nem szabad, kivéve abban az esetben hogyha


a) A házastárs megcsalta. Ebben az esetben a sértett fél dönthet a válás mellett.


b) A házastárs valamilyen veszélyt jelent rá. Ebben az esetben is elválhat tőle a sértett fél.


De igazából ritka ha ténylegesen történik válás. Általában még ilyen esetekben is próbálják megoldani a dolgokat

febr. 1. 17:53
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!