Bűnös az is, aki nem követ el bűnt, de gondol rá, hogy megtenné?

A gondolattal kezdődik ...egy jó megfogalmazás :

Azt nem kerülhetjük el, hogy madarak repüljenek el a fejünk felett, de azt már megakadályozhatjuk, hogy fészket rakjanak a hajunkban." Luthernek ez a szemléletes mondása két tényt fejez ki a kísértéssel kapcsolatban: mindenkit érhet kísértés, de ellenállhatunk és győzhetünk felette.

Jakab 4:7

Adjátok hát oda magatokat Istennek, és engedelmeskedjetek neki! Ugyanakkor álljatok ellen a Sátánnak, és ő el fog futni tőletek!

A vétek és a bűn között azért tegyünk különbséget.

A bűn és a bűnös között is!

A gondolat nem bűn, nem áll önmagában. Hogy eszedbe ötlik az sem lehet a te bűnöd, hisz nem a te döntésed.

Azonban ha elfogadod, elfogadhatónak tartod, dédelgetet az azt jelenti megtartod magadban. Tehát szó szerint a bűnnek helyet engedsz magadban.

Tehát bűn-ös vagy. Beszennyez, ahogy ha sárba lépsz a cipód sár-os lesz.

Fontos, hogy ez saját tisztaságod önmagad általi megítélése. Tehát nem közösségi norma értelémben vagy bűnös.

Közösség viszonyok szempontjából ez hiba (bűn) elítélni.

"Ne ítélj, hogy ne ítéltess!"

A közösség dolga, hogy segítse az egyént belső kihívásai leküzdésében.