Hogyan lehet elérni vágy nélkül a vágytalanságot ?

Depresszióval. Amikor összeomlottam és depressziós lettem, minden vágyam megszűnt. Fogalmam sem volt arról, hogy mit szeretnék, mi tenne boldoggá, mi lenne jó, stb. Céltalan és vágytalan lettem.

A depressziónál ez egy önvédelmi mechanizmus, ami arra szolgál, hogy ne nyírjam ki magam. Szóval, ha a vágytalanság a cél (egyébként miért jó ez?), akkor a válasz: depresszió. Ráadásul úgy jutottam ebbe az állapotba, hogy egyáltalán nem vágytam ebbe az állapotba kerülni. :) Szóval még ez az ellentmondás is fel van oldva.

Szívesen. De egyébként tényleg: miért jó ha valaki céltalan és vágytalan lesz? Mi értelme van? Szerintem egy pokoli állapot volt, ami abszolút motiválatlanná és terméketlenné (nem szaporodásilag) teszi az embert. Miért jó ez a buddhizmus szerint?

Lin-csi kolostorában egy reggel ezzel a kérdéssel fordultak az apáthoz a szerzetesek.

- Mondd, apát! Mi az a tanítás, mely túlmutat Buddhán és az összes pátriárkán?

- Egy szezámmagos pogácsa - felelt azon nyomban Lin-csi, aztán nagy nyugalommal fürkészte szerzetesei arcát. A hívek zavartan fészkelődtek, majd az egyik megkérdezte.

- Tréfálsz, apát?

- Nem tréfálok, ez a valóság - állította Lin-csi, majd látva a szerzetesek tanácstalanságát, így folytatta.

- A szezámmagos pogácsa valóban túlmutat Buddhán és a pátriárkák minden tanításán. A szezámmagos pogácsa semmit sem szimbolizál, pogácsa csupán, talányok és magyarázatok nélkül. Nem így a Tanítás, mely tökéletlen mesterek tökéletlen szavaiból áll, s az utódok örökké ezeket magyarázzák. Hívek! Ha tökéletes tanításra vágytok, nézzétek meg jól a pogácsát! Ne vesződjetek többé szent könyvek betűivel, ne kínlódjatok szikkadt agyú mesterekkel, ne erőlködjetek, ne akarjátok érteni az írást. Vessétek el az írott hagyományt, vessétek el a példát. Nem ezekben van a teljesség, a megnyugvás. A Tanítás harsogó hívság, a szezámmagos pogácsa a csendes valóság - szólt Lin-csi apát, s már sarkon fordult volna, amikor utánaszólt az egyik tanítvány.

- Mester! Téged se hallgassunk ezután?

- Akik a pogácsa valóságos természetét már föltárták, kiálltak minden próbát - válaszolta az apát. - Azok felém se nézzenek többé! De akik még nem tudják, mennyire terhes minden titok, minden tudás, és akik még nem tudják, hogy nem érdemes az Úton cipelni mást, csak egyetlen szem szezámmagos pogácsát, azok kolostoromban megvárhatják, míg lekopik róluk a sok régi okosság. Akkor aztán ők is mehetnek tovább - válaszolt szerzeteseinek Lin-csi apát, kolostorában, a Huo-to folyó partján.

Gyanítom, a buddhizmusról való elképzelés erős tévedés. A helyszínen, pl Sri Lankán ez nem így néz ki. A vágytalanság más szóval céltalanság. Még más szóval, nem emberi.

Csakhogy vannak illúziók mint vágyak, ezek valóban felejtősek. És vannak kivitelezhető célok mint vágyak, ezek adják az ember hajtóerejét, értelmét.

Hát az biztos, hogy vágy nélkül fogod elérni a vágytalanságot, hiszen amíg lesz vágyad, addig nem leszel vágytalan :) Ez csupán ez a logika.

Ha megtalálod a megfelelő tudást, akkor egyre inkább meg fog valósulni benned a "nem kívánás". Ez a tudás fog elvezetni a teljes vágytalansághoz. Amíg azt gondolod magadban, hogy ez jó és amaz rossz, addig lesz vágyad is.

Nagy tévedés azt gondolni, hogy a teljesség vagy a vágytalanság a cél! A békesség és az igazság felismerése a cél. A vágyak és a félelmek irányítják a tudatot, a gondolkodást. Az öröm, a gyönyör a mézesmadzag, a fájdalom, a szenvedés a korbács. Ha valakinek elege van a sok gyötrődéstől, illetve meg akarja ismerni az igaz valóságot, akkor ezt az ösztönös öntudatot elvileg ki lehet altatni. Az örök béke és az igaz megismerése a valódi cél.

"Nem így a Tanítás, mely tökéletlen mesterek tökéletlen szavaiból áll, s az utódok örökké ezeket magyarázzák." Ez érdekes, eddig nem tudtam, hogy a Buddhizmus maga állítja magáról, hogy tökéletlen tanítói tökéletlen szavakat tanítanak.

Egyébként Jézus pedig ezt mondta a maga Atyjáról és Istenéről: "A te Szavad igazság." (Jn 17:17b) Jézus önmagáról pedig ezt mondta: "Amit tehát én beszélek, úgy mondom el, ahogy az Atya mondta nekem." (Jn 12:50) Tehát implicite Jézus azt mondja, hogy az ő Szava igazság, hiszen az Atya szavait mondja, ami igazság. Tehát amit Jézus mondott, az tökéletes tanító tökéltes szavai.

Jézus pedig nem tanította, hogy meg kell szabadulni monden vágytól, amennyire én látom, ő csak azt tanította, hogy az emberi vágyaktól kell megszabadulni, és helyettesíteni az emberi vágyakat isteni vágyakkal (az isteni vágyakat a Biblia Isten akaratának is nevezi, mint pl. az 1Pét 4:2-ben). A tisztátalan, káros, és lelkileg romboló vágyaktól kell megszabadulni, ami az Istent nem ismerő emberekben dolgozik. Aki Jézust követi, az az ember az ilyen vágyakat elutasítja, és nem igazodik ezekhez, nem követi ezeket, hanem Isten akaratának keresésével és megvalósításával tölti be ezek helyét (1Pét 1:14-16), és így boldog lesz, anélkül, hogy vágyak nélkülivé válna. Isten sem egy vágyak nélküli rongybaba, nekünk, keresztényeknek a feladatunk, hogy mint engedelmes gyerekek kövessük Istent mindenben, amit tanításával megmutat magából, abban is kövessük Istent, hogy miféle célokra vágyunk, és ezeket kérjük imában. Egy szép összefoglalója pedig az igazán jó vágyaknak az ún. "Miatyánk" nevű ima, ami példa az imádkozásra a Bibliában.

üdv, a javuló Stefán