A gyónás valóban egészséges?

Miért nem írsz ezzel kapcsolatban levelet annak, aki a cikket írta?

Egyébként már csak annál is fogva igaz lehet a kijelentés, hogy a gyónás (ha olyan a pap és a gyónó is fogékony rá) lehet olyan, mint mikor pszichológussal beszél az ember. Ergo neki már biztos kevesebb szüksége van pszichológusra, hiszen a lelki gondjait megbeszélte a gyóntatóval.

Szerintem is egézséges a gyónás.

Isten nem véletlenül úgy teremtett minket, hogy a gyónás jót tegyen nekünk.

EZ csak ideális esetben van így.

A gyónással kapcsolatban bizony felléphet például erős szorongás is, ami igencsak egészségtelen dolog.

Főleg ott, ahol a gyóntatónak hatalma is van a gyónó felett (100 éve még nálunk is ez volt, de a világ többi részén most is így megy).

Ilyenkor rendkívül egészségtelen is lehet!

De ezt ugye te is tudod, ha nincs IQ problémád.

A hármas válaszolóval egyetértek abban, hogy ez csak ideális esetben van így. Nekem volt már olyan élményem (idegen helyen, ismeretlen pappal), hogy sírva jöttem ki a gyóntatófülkéből, mert kifejezetten durva dolgokat mondott nekem a pap. Azonkívül, hogy mélyen megbántott és szerintem igazságtalan volt, nem is értettem: hát ha egyszer azért vagyok ott, mert megbántam és bocsánatot akarok kérni érte (másképp nyilván nem mennék el gyónni), akkor miért kell még direkt belém is rúgni egyet?

Azóta sem gyónok a saját papjainkon kívül másnál, ha nem feltétlenül szükséges.

De normális esetben nagyon sokat tud segíteni, megkönnyebbül és iránymutatást kap az ember.

Szorongás legfeljebb akkor fordulhat elő, ha az illető nem hisz abban, hogy a pap betartja a gyónási titkot, csakhogy egy pap senkivel sem oszthatja meg a gyónási titkot, úgy hogy nem kell emiatt szorongani.

A kérdező által megosztott link 1-es pontjában írták, hogy sok pap inkább meghalt, minthogy elárúlja a gyónási titkot.

4-es:

Az ilyen pap nagyon ritka.

Potyondi Gergely, ugye te elképzelni se tudod azt a helyzetet, amit a négyes leírt?

Pedig 100 éve még teljesen szokásos volt, a középkorban pedig simán terrorizálták ezzel a népet.

Egy kicsit naiv vagy, vagy rövid az emlékezeted, vagy...

"Pedig 100 éve még teljesen szokásos volt"

Persze, 100 éve is volt ilyen, meg ugyanígy volt krisztusi arcot tükröző pap is.

Nekem is volt rossz élményem gyónásnál. Hittanon egy nagyon jó papunk volt, aki egyébként tudott szigorú is lenni. Nekünk ő mondta, hogy gyónásnál nem kell bűnöket hosszasan elemezni. Ő pl soha nem is kérdezett bele. Nekem ez a fajta gyónás volt az etalon. De egyszer egy másik pap elkezdte velem néhányat kiveséztetni és olyan mélyen, hogy bizonyos részét zavaromban és szégyenemben el is ferdítettem.

A kérdésre válaszolva: a gyónás könnyít és sok lelki kegyelmet ad. De a pszichológus más dolog. Vannak olyan betegségek, problémák (pl pánikbetegség, komplikált gyász, hétköznapokat megnehezítő szorongások), ahol pl pszichológus kell és nem azért, mert gyenge az ember hite vagy nem gyón.

En emellett jarok pasztoral pszichologushoz is,mert vannak olyan dolgok amik melyebb feltarast igenyelnek es a gyontato pap nem kompetens ezen a teren.Ezenkivul sok olyan megtapasztalasom volt gyonasnal kulonbozo papoktol akiknel ereztem nem figyelnek,tekintgetnek ki a gyontatofulkebol.Szabadteri gyonasnal is volt ilyen tapasztalatom kereszteny fesztivalon hogy integetett valakinek es mondta hogy az az o Feri ismerose egy zenekarbol.Kozben meg a problemaimat ecseteltem.Azt is sokszor eszrevettem nem igazan tud mindegyik pap azonosulni azzal amit feltaroi ami engem aggaszt.Volt hogy ugy jott ki gyerekes az egesz helyzet,lekicsinyelte.A pszichologusnonel nem ez a helyzet ott mindent kilehet analizalni.Vele jobban pszichologiai temakrol beszelunk beleszove Istent,az Isten kapcsolatot is.Erzem ott haladok.

Vannak jo gyonasok is rakell futni jo papra.Van jo tapasztalom is lehet allandoan ott kellene gyonnom mikor a gyonasomat vegzem ott figyel a gyontato,mindig mond valamit a kerdesemre,amit bovebben kifejtek meg mindig ad valamilyen lelki utravalot is.De a gyonas nem helyettesiti a lelki beszelgetest vagy pszichologiai tanacsadast.