Greck Vivien miért mondta azt, hogy a mennyország jelenleg egy munkahely, és ott dolgozni kell? Ez mit is jelent? A mennyországot is meg lehet unni?

Szerintem ne hasonlítsd Isten munkáját egy földi munkahelyhez. Nekünk földi halandóknak általában a munka = unalom, küszködés, kizsákmányolás. Biztos van kivétel és majd irják, hogy hú nekik milyen álom munkahelyük van, de nagy általánosságban nem ez a helyzet a bűnbeesés miatt. Az ember kizsákmányolja embertársát és modernkori rabszolgatartás folyik. Tisztelet azoknak a munkaadóknak akik emberségességre törekednek pl a munkaidőben is és nem tartják vissza a bért.

Még keresztény vállalkozó se biztos, hogy tudja mintázni azt a könnyűt és gyönyörüségest ami a mennyben van. Jézus állitása szerint az ő igája ilyen. Akkor a mennyei munkahely se lehet más. Ez a két szó kibontva egy kicsit a szótár szerint: jelentéktelen, könnyen elviselhető, valamint kellemes, jó, hasznos, stb. Szerintem mi elképzelni se tudjuk azt a lelkiismeretességet és preciz munkát amit Isten kioszt pl az emberek szolgálatára és amiben az angyalok szívből kedvüket lelik és szeretetből csinálják nem a fizetségért. Annak ellenére, hogy szentül hiszem, hogy Isten nem szűkmarkú. A természetet vizsgálva is látható, hogy a teremtett világunk úgy van rendbe szerkesztve, hogy a biológiai életre alkalmas legyen. E mögött is terv és munka van. A mennyben Isten uralkodása is jogon és igazságosságon alapszik. Van mennyei biróság (szanhedrin) ugyanúgy ahogy a Földön is, van hadsereg kicsit más léptékekben mint azt mi el tudjuk képzelni, van börtön, stb.

Pl: Isten szekerei (vagy "harci lovassága") húszezer ezer meg ezer. (Zsoltár 68:18) Ez gyors fejszámolással kétszázmilliárd harcos angyal lovon vagy ennyi harci szekér. Szóval a mennyben van készültség rendesen annak ellenére, hogy Istennek nem lenne szüksége se hadseregre se testőrökre, pedig testőrei is vannak kerubok formájában.

Én nem ismerem a szóban forgó Vivien munkásságát, de egyetértek vele.

Nekem egy egyszerű munkahelyem van. Tényleg, bárki eljöhet oda dolgozni. Van, aki pokolként éli meg a munkahelyet, mások pedig menyországként. Kezdetben én is pokolként éltem meg. De hoztam egy döntést: Meg akarom ismerni a helyet, ahol dolgozom és az embereket. És csak dolgoztam. Tettem a dolgomat és egyre ügyesebb is lettem benne. És voltak , akik ügyesek voltak rajtam kívül is, de a főnök látta bennem, hogy én lelkesedem a munkáért és élvezem is. Lassan átment a pokolnak tűnő munkahely egy egész elviselhető közeggé, ahol egyre többen ismertek engem. Betanítottak más munkakörökre. Ajánlottak jobban fizető munkakőrt, képeztek engem. És most ott vagyok, a munkahelyemen, hogy egy szűk pár fős ütőképes csapat megbecsült tagja vagyok a több százból, akik ugyanúgy indultak neki, mint én. Ráadásként én 30 %-al többet is kapok, mint a többi. Ugyanazok a lehetőségek mindenkinek megadattak a cégnél. Sokan a magatartásuk miatt estek el a lehetőségektől. linkeskedtek, ellógták azokat a napokat, amikor a legnagyobb szükség lett volna rájuk, részegen jöttek be. Megint másoknak én magam ajánlottam, amikor felvétel volt egy jobbanfizető részlegre, hogy jelentkezzenek át és tanulják ki, hiszen én is meg tudtam csinálni, rá fognak jönni, hogy könnyebb a munka és még jobban is fizet. De a többség nem jelentkezett át, mert kifogásaik voltak. Nem hittek nekem, nem kedvelték a másik részlegen lévő embereket. Megint mások átmentek volna a kánaánba , de büszkeségből nem küldték be az önéletrajzukat, mondván ők már 10 éve a cégnél dolgoznak. Őket a büszkeség akadályozta meg abban, hogy könnyebben legyenek.

Isten országa ugyanígy működik. És még a templomba sem kell bejárni, hogy az ember megtalálja. Templomba járni olyan, mint a cégnél, ahol dolgozom bejárni a nagyfőnökasszony irodájába. Van, amikor nincs más út és be kell menni. Van, amikor behívják az embert és be kell menni. De van amikor egyáltalán be sem kell menni. Én csak akkor szoktam bemenni a nagyfőnökasszony irodájába, ha fizetésemelést írok alá. Amikor ő hívat, akkor megyek. Alig láttam a pár év alatt, de mégis úgy tűnik számomra, mintha fönökasszonyunk ismerne engem és mindig megköszöni a munkámat. Isten ugyanezt teszi. Ha alkalomadtán elhív egy templomba, akkor ott érzem, hogy megjutalmazva jövök ki onnan. De oda is csak akkor megyek, ha muszály.

Én egy raktár targoncása vagyok. Én szeretem ezt a munkahelyet, megint mások nem. Volt egy kollégám, ő mindig nyavajgott, rinyált. Végűl fel kellett mondania, mert a magatartása nem passzolt a többiekéhez. Nem rugattuk ki, nem is bántottuk, de nem tudott azonosulni a munkamorálunkkal és maga választotta a munkanélküliséget. Az én előmenetelem és utam a cégnél teljesen azonosúl Isten országának működésével. Pedig kezdetben én is lógtam, betépve, részegen is voltam dolgozni, fel is mondtam, vissza is tértem. Kamu betegeskedtem. Főnököm "Pálfordulásnak" nevezi az elmúlt évek pozitív változását.

Ne feledjük Jézus szavát Lukács17-ből:

„Az Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem lehet azt mondani: Nézzétek, itt van, vagy amott! Mert az Isten országa közöttetek van.”

Ne hallgass ilyen emberekre. Ma mindenki a mennybe futkorászik meg látomása van meg angyalokat lát. Maradj távol ezektől. Keresd az Urat a térdeiden. Nem embereket kell majmolni hanem az Ígére figyelni.

A szóban forgó hölgy személyesen ismerte el Őrbottyánban az ellel nevezetű lelkigondozói helyen, hogy ki találta az egészet. Az ottani vezetők arra bátorították, hogy álljon ki a nyilvánosság elé és kérjen bocsánatot. Ez nem törtent meg. Nem rosszindulatúan mondom de az egész személyisége és beszédes is zavaros. Bipoláris. Figyelmet szeretne kapni és a középpontban lenni. Maradj távol tőle és a hasonlóktól.

@3!

Most olvasom, nekem ezek új információk.

Bővebben van erről valami?

Mert ugye, hogy lelkigondozóktól pattant ki ez a hir az is kicsit furcsa, meg egyáltalán hány tanúság van ez mellett? Egy személy állit valamit vagy több, stb? Mert eddig a Vivi se vonta vissza nyilvánosan a story-ját.