A pokolban démonok kínozzák az embert? De miért, Isten azt a feladatot adta a Sátánnak és démonjainak, hogy kínozzák azt, aki a pokolra jutott?

A pokol az örök gyötrelem helye?

Nem. Azok az eredeti szavak, amelyeket többnyire pokolnak fordítanak (a héber „seol” és a görög „hádesz”), alapvetően a sírra utalnak, és azt a jelképes helyet vagy állapotot jelentik, ahová vagy amelybe a halottak kerülnek. A Biblia úgy beszél a sírról, mint ami a nemlét állapota.

A halottak öntudatlanok, és nem éreznek fájdalmat. „Mert az alvilágban, ahová mégy, sem dolgozni, sem tervezni nem lehet, ott nincs sem tudás, sem bölcsesség” (Prédikátor 9:10, Katolikus fordítás). A pokolban, vagyis a sírban nem kiáltoznak az emberek fájdalmukban. Ellenkezőleg, a Biblia ezt mondja: „A gonoszok valljanak szégyent, némuljanak el és szálljanak sírba [„pokolba”, Káldi-fordítás, 1865]!” (Zsoltárok 31:18, Kat. [30:18, Káldi, 1865]; 115:17).

Isten azt mondta, hogy a bűnösöknek meg kell halniuk, nem pedig azt, hogy a tüzes pokolban kell gyötrődniük. Az első embernek, Ádámnak kijelentette, hogy ha megszegi a törvényét, akkor meg kell halnia (1Mózes 2:17). Egyáltalán nem beszélt az örök gyötrelemről. Később, amikor Ádám bűnt követett el, Isten a következőt mondta neki: „por vagy, és a porba térsz vissza” (1Mózes 3:19). Vagyis arra utalt ezzel, hogy Ádám nem fog többé létezni. Ha Isten a tüzes pokolba akarta volna küldeni Ádámot, minden bizonnyal megemlítette volna ezt neki. Isten később sem változtatta meg azt, hogy az engedetlenségért milyen büntetés jár. Jóval Ádám bűnbeesése után a következőt íratta le a Biblia egyik írójával: „a bűnért járó fizetség a halál” (Róma 6:23). Nincs szükség további bűnhődésre, mert „aki meghalt, azt felmentették a bűne alól” (Róma 6:7).

Isten már annak a gondolatától is irtózik, hogy örökké kínozza az embereket (Jeremiás 32:35). Ez ellentétben van azzal a bibliai tanítással, hogy „Isten szeretet” (1János 4:8). Ő azt szeretné, hogy az emberek szeretetből szolgálják őt, nem pedig azért, mert félnek az örökké tartó szenvedéstől (Máté 22:36–38).

A jó emberek is a pokolba, az alvilágba kerülnek. Azok a Bibliák, amelyek használják a pokol szót, a hűséges emberekre is úgy utalnak, például Jákobra vagy Jóbra, mint akik oda kerültek a haláluk után (1Mózes 37:35; Jób 14:13). Jézus Krisztussal kapcsolatban is azt olvashatjuk, hogy a halála és a feltámadása között a pokolban, az alvilágban volt (Cselekedetek 2:31, 32). Nyilvánvaló hát, hogy a pokol vagy az alvilág kifejezés ezekben a Bibliákban is egyszerűen a sírra utal.

12 De az asztrológia az számodra megfelelő.

Van egy rossz hírem: van pokol. Ahogy Isten is létezik és a Biblia nem mesekönyv. Hanem az egyetlen ami a kimenekedést megmutatja az embernek.

Békesség neked, kérdező!

Bocsásd meg érte te is, de emberbaráti szeretettel imádkozom érte, fohászkodom a Szent Lélekhez, hogy egyre többen gyertek ki ebből a vallásos babonából, dogmából, fanatizmusból, mesevilágból, félelemkeltésből! Borzasztó fájó ezt a léleknek olvasni, látni, megélni, ahogyan az emberek el lettek hitetve, tévesztve.

Milyen pokolban? Kik kínozzák az embereket? Isten feladatot adott a Sátánnak? Egyszerűen ezt már nem lehet elhordozni. Ha Isten nem adná a kegyelmét, elpusztulnék menten. Ezért volt erre szükség, hogy ilyen töméntelen mennyiségű haszontalanság foganjon meg az emberek elméjében majd szívében, ami pedig elvezet a félelemhez, az a békétlenséghez, majd a halálhoz! Ez történik akkor, amikor valaki nem személyes köteléket ápol a Lélekkel, hanem megy a testi akarat után, hajszolja a világi információkat, tudást, embereket követ.

Nem létezik olyan pokol, ahogyan azt a vallás ábrázolja. Ez nem egy babonás középkori hiedelemvilágú elme fantazmagórikus helye, ahol démonok uralkodnak, hierarchiában, és ahol ilyen entitások kínozzák az embereket lávafolyamban meg húsosfazékban. Isten irgalmazzon nekünk! Sehol sem ír ilyenről a Biblia. A pokol, a Gyehenna, amiről Krisztus is szól, a tüzes tó az egy szimbólum. A pokol, egy létállapot. Amikor a lélek úgy távozik el erről a világról, hogy inkább a testi vágyát választotta Istennel szemben, akkor a lélek nem tudja elhagyni a testet, és abba beleragad örökre! Egy olyan létállapotba kerül, ahol többé már nem lesz ott vele Isten kegyelme. Ez a kárhozat. Ennyi, nem szabad ezt túlgondolni.

Nem léteznek démonok, sem semmilyen más lény! Ezek megalkotására azért volt szükség, hogy az ember a felelősségét rájuk tudja hárítani. Isten bölcsen csak az embert alkotta meg, hogy a felelősség is csak a miénk legyen. Nincsenek szellemek, földönkívüliek, ez mind hazugság. Csak az ember szíve van, ami vagy krisztusi, vagy sátáni. Nem démon kínozza az embereket, ez nem egy fantáziával túlhevíttet ördögűzős filmalkotás. Az ember az, aki vádolja saját magát! Nem Isten teszi, nem a sátán, hanem az ember. A Sátán, Antikrisztus, ördög, ezek mind szinonimái az ember gyarló lelkületének. Régebben a szemfényvesztőket, boszorkányokat hívták ördöngősöknek. Ez ma az ezotéria, a spiritualitás meg a vallás. Pogányság, varázslás.

Hogy lehet ilyet állítani, hogy Istennek bármi köze is van a Sátánhoz? A világosság az világosság, a sötétség pedig é. A kettőnek egymáshoz semmi! köze sincsen. Ez Istenkáromlás, aminek komoly következménye lehet a lélekre nézve. Azt mondja Krisztus, hogy aki a világosban jár, nem botlik meg. Isten a világosság, a "sátán" az a sötétség, félelem. Mi közük van egymáshoz? Mi köze egymáshoz a tűznek meg a víznek? Semmi. Egyszerre vagy meleg van, vagy hideg. Egyszerre vagy nappal vagy, vagy pedig éjszaka. Isten a szeretet Istene, a világosság Atyja, akitől minden igaz adomány száll alá, ez íratott meg. Akkor miként adhat ő parancsba olyat, hogy a sötétség kínozza az embert? Nem Ő kínozza az embert, sem mást nem használ erre, habnem az ember vádolja magát, és azért, mert nem tartott mély bűnbánatot, csak bűntudata van, így vádolható, mert félelemmel teli! Az emberek zöme ilyen.

Óvakodjatok kérlek titeket a hazugságoktól, mert ennek komoly ára lesz! Manipulatív a kígyó, és azért, mert a hazugság önmagában nem képes megállni, hiszen kezdettől fogva legyőzetett Krisztusban. Ezért csak úgy tud hatni, akkor a legerősebb, ha bele van keverve az Igazságba! Kiáltsatok Istenhez személyesen! gyermeki lélekkel, és válaszolni fog. Ő vezet, tanít, megfed, de fel is emel Krisztuson keresztül, és lesz békességetek, örömötök. Látni fogtok és felébredtek a hazugságokból. Ha láttátok a Mátrixot, szerintetek az emberek zöme ki? Aki alszik még gépekre kötve, vagy az, aki felébredt? Az a film is ezt mutatta be, de annyian nem értik. Rólunk szól.

Legyen meg a hitünk szerint, és a Szent Lélek örök dicsősége szabadítson meg a hazugságokból!

Üdv.

11-es kommentelő: Békesség neked!

Bocsásd meg nekem te is, kemény tónusú komment lesz, de szükséges. Egyszerűen szinte nem lehet feldolgozni azon dolgokat már, amiket az ember ezen az oldalon is tapasztal. Ez szó szerint egy trauma a léleknek. Amik itt ki vannak jelentve az állítólagos Igazság kapcsán, az valami botrány és gyötrelem. Mert amennyi testi akarat, annyifajta vélt igazság, ami valójában tékozlás. És a legtöbben nem élik lélekből, miket osztanak meg embertársaikkal, akik naivitásuk, hinni akarásuk okán befogadják ezen ingereket és eltévednek, akár örökre!

Azt írod a kommented végén, hogy Krisztus a halála és a feltámadás közti időben járt a pokolban, alvilágban. Ezt elolvastam párszor, de még mindig nem tudom elhinni, hogy van olyan, aki állítólagosan Istent vallja, Krisztus nevét kiejti, és azt meri állítani, hogy a Megváltó, az Élet Örököse, Isten Szent Lelkének (testben hozzánk érkezett) megnyilvánulása, a vétség nélküli megjárta a poklot! Tisztában vagy vele, miket írsz le, mondasz ki? Emberbaráti szeretettel írom. Mi köze van Krisztusnak a pokolhoz bármilyen szinten is? Ez a vallásos babona, dogma, mesevilág, félelemkeltés és fanatizmus meggyötri a lelket! Mi köze a világosnak a sötétséghez? A tűznek a vízhez? Azt mondja Krisztus, aki világosban jár, este nem botlik meg. Miként kerülhetett volna ő pokolra, még ha ideiglenesen is? Ezt többen vallják vallásos berkekben, de ez az egyik, ha nem a leghatalmasabb Istenkáromlás, ami létezik!

Azt mondja a Mester még, hogy a Szent Léleknek káromlása nem bocsáttatik meg! Mi ez, ha nem ez, ilyet állítani? Ezt jelenti többek között, ha valaki nem a megfelelő fordítást használja. A Károli-féle verzióban sírról beszél! A sír az a hely, ahová halála után a testet elföldelik, temetik, de jelenti az ember gyarló lelkületét is. Magyarán ez a világ, ahol élünk ez a pokol! Ezt teremtette meg magának az ember a bukás óta. Ez a föld a pokol, az elbukott valóság. Azért Föld a neve, mert az ember földhözragadt. Amikor ezt valaki megéli, hogy ez a világ maga a pokol, akkor már nem fog rettegni a haláltól. Mert Isten csakis jót alkotott, szeretettel telit. És ha ez így van, márpedig így, akkor nem létezik pokol, ahová majd jut a lélek. Nem jut az sehová, mert az itt van, idelent! A halál után, ha a lélek válaszol Isten hívására, akkor Hozzá tér vissza. De ezt csak akkor tudja megtenni, ha úgy is élt, mert amilyen lelki minőség gyökeredzik meg valakiben, úgy él és hal is meg. De az emberek zöme a világot, a testi vágyait választja, így a lelkük nem tudja a halál után elhagyni a testet, és abba beleragad örökre. Ez a kárhozat, ez a pokol. De az nem egy vesztőhely valahol egy másik dimenzióban, hanem ez itt van, mélyen a hideg, sötét gödörben,a hová temetnek. Ez a pokol. Ezt sem tudják a legtöbben.

Krisztusnak mi köze a pokolhoz? Ő Istentől érkezett el közénk, a tökéletességből, az egész-ségből. Igaz, hogy hússá és vérré lett a gyarlóságainkért, de nem tékozló emberként halt meg, azaz nem ragadt bele a testben, amit még leírni és fájó és megalázó! Amíg idelent élt közöttünk, neki is voltak vágyai, kísértette őt is a testi akarata, de nem került a pokolba a halála után, mert aki odakerül, az nem jön vissza onnan többé! Azt mondja Bemerítő János, hogy aki odafentről való, az nagyobb mindenkinél idelent. Krisztusról szólt. Akkor hogyan járt volna ő a pokolban a halála után? Mi köze neki ehhez az eretnek felfogáshoz? Nem lehet ezt már elhinni, ilyeneket olvasni, állítani. Ez rémálom. Ezt a Biblia mondta neked, abban olvastad ezt ki? De nem is az van odaírva. Ez szó sem esik a pokolról. Azt írja, hogy sírboltban, míg a másik fordítás a halottak birodalmát használja. De az nem a pokolról szól, hanem erről, ami itt van! A halottak birodalma az ember elbukott valósága, az a lelki minőség, ami vétséggel teli, ahol nincs Isten kegyelme. Miért vezetitek félre az embertársaitokat ilyen alávaló és gyalázó kijelentésekkel, bocsásd meg érte? Írja, hogy az ő teste nem látott rothadást! Akkor miként járhatott volna a Pokolban? Istenhez vitetett fel azonnal. A teste halt meg, de a lelke előtte is élt már, öröktől fogva, hiszen ő Krisztus. Énok és Illés próféták nem tapasztaltak fizikai halált, hanem elragadtattak. Krisztus viszont testben meghalt, azért, hogy végigjárja értünk, amit szükséges volt neki, mert így mutatta meg a győzelmet a világ felett. Mindegy, hogy a teste elhalt, a lelke dicsőbb, mint Illésé és Énoké! Akkor mi keresnivalója lett volna neki, akár egy pillanatra is a pokolban?

Egyszer odament hozzá egy ember, és azt mondta Krisztusnak, hogy mielőtt követnélek, előtte had temessem el a családtagomat. Azt mondta rá a Mester, hogy hagyd, hogy a halottak eltemessék a halottaikat, te pedig gyere és kövess! A temetés ellen szólt. Az egész egy hiábavaló rítus. Ez a pokol. A lelke nem maradt a sírban, csak a test. De az is csak azért, hogy hitelessé váljon és beteljesítse Isten akaratát.

Óvakodj kérlek te is, miket állítasz, mert ez komoly felelősség. Aki a Szent Lelket káromolja, annak nem bocsájt meg Isten. Azt is mondja Krisztus, hogy amit mondunk, az legyen igen igen, és nem nem. Ami ezeken felül való, az a sátántól van, Mit jelent ez? Nem a hosszról beszél, hanem arról, hogy amit neked ő a füledbe súg, azt mondd, ne mást! Ne keverd hazugságokkal, mesékkel kérlek, mert sokan így tévednek el! Emberbaráti szeretetből vannak ezek kijelentve. Megfontoltan lélekben, bölcsen, Isten indíttatására lelki fedezettel, így szabad csak szólni az Igazságról.

Legyen meg a hited szerint, és a Szent Lélek örök dicsősége töltsön meg bennünket!

Üdv.

Hol van megírva, hogy a "A pokolban Sátán és démonjai kínozzák az embereket"? Ennek semmi valódi bibliai alapja, inkább a Hollywoodi filmekbe és a görög mitológiába való "elgondolás". Mitológia, mese! A héber tanítás szerint (Tanach, amit a Messiás se vetett el) az ember a feltámadást várja a sírjában (seol), és akkor Isten ítéletre vonja. Mindenkit akik a föld porában alusznak. (Dán. 12:2) A démonokat és Sátánt a tűzes tóba veti Isten ebben a korszak végén levő általános ítéletben a feltámasztott gonosz emberekkel együtt, ez a végső büntetésük, hogy elvesznek, elpusztulnak. Elveszítik a lelkület a második halálban (amiből ugye nincs feltámadás).

A filmek és a mesék helyett olvasgatni kellene az Írást, ami ott porosodik valamelyik polcon.