Mit kell tudni ezekről a vallásokról (brahmanizmus, buddhizmus, taoizmus, konfucionizmus, zsidó vallás, keresztény vallás)?

Ebből mindent megtudhatsz:

[link]

Van több nagyon hasznos oldal, ahol a kereső megfelelő használatával mindent szépen megtalálsz.

[link]

ha ez hiányos, akkor

[link]

legtöbben úgyis innen másolják majd be.

Szia!

Nos ez egy hétre elegendő kérdéssor lenne... ;-)

Azért igyekszem a lényeget összefoglalva leírni természetesen nem a teljesség igényével.

A Hinduizmus és a Buddhizmus Indiából származó vallás, de a hindu vallás sokkal összetettebb,és magyarországon kevésbé ismertebb, nálunk talán a hinduizmusból származó Krisnatudatú hívők Közössége a legismertebb, meg persze a jóga és annak különféle vállfajai.

A hinduizmus tanítása a Védákra épül, melyek szanszkit nyelven íródtak, és Buddha születésekor már évszázadok óta elterjedtek voltak Indiában. A hagyomány szerint a Védák Brahmának a teremtőnek a szájából áradtak ki a világ létesülésekor. A Véda irodalom három részre oszlik: a Mantrákra, a Brahmánákra és a Szútrákra. A gyakorltaban csak az elsőt szokták Védának nevezni. Ahogyan a Talmud a Tórát magyarázza, hasonlóképpen a Brahmanák értelmezik és magyarázzák a Mantrákat, a Szútrák pedig mintegy tudományos irodalomként vezérfonalat adnak a gyakorlati élethez.

Egy jellegzetes hindu mondás jól tükrözi hitvallásukat: "Az Isten egy de ezer arcot mutat." Ez a mondat a Bhagavad-gitából származik, amelyet előszeretettel árulnak a Krisnások az aluljárókban... ;-)

A Brahma szó a létet árasztó Ősokot, aa személytelen Istent jelöli. Ebben erősen különbözik a bemutatott Zsidó hittől. A hinduk ciklikusan gondolkodnak szemben a zsidó egyvonalú idő értelmezéstől, ilyen értelemben az isten megnyilvánuló hatalma náluk három tevékenységben történik: teremtés - fenntartás - pusztítás és ilyen értelemben három megszemélyesítést használnak: Brahma a teremtő, visnu a fenntartó és siva a pusztító. Krisna például Sivának az egyik megtestesülése volt, aki azért öntött emberi alakot, hogy a gonoszságot legyőzze és az igazságot hírdesse. Az ind felfogás szerint a lét célja az okulás, a bukásinkon és felemelkedéseken való megismerés, és a hinduk szerint a mennyei jutalom, vagy pokolbeli büntetés évezredekig, vagy akár évmilliókig tarthat, de egyszer el kell érkeznie annak a pillanatnak, amikor az egyensúly helyreáll. A karma cselekedetet vagy tettet jelent, és az egyén tettei törvényszerű következményeinek sorozatában kifejezésre jutó sorsot.

Itt látható jól a különbség a zsidó gondolkodással, ami szerint egy élet cselekedetei döntik el az ember sorsát.

Hasonlóan a buddhizmushoz a hinduk is azt vallják, hogy a helyes felismerés semmisíti meg a létszomjot, és mihelyt a szomj elhal, nincs többé semmi ami véges, változó, halandó és újraszülető anyagi létformához kösse az öntudatra ébredt embert. Ezzel a tettek következményei a karma kötelékei lefoszlanak róla, és eléri a nagy felszabadulást. A felszabadulásban pedig ismét önvalóként olvad vissza az egyetemes Önvalóba.

A buddhizmus Indiában született vallás, mégpedig a VI-V. században időszámításunk előtt. Alapítója Buddha, alapja pedig dhamma a Buddha tana, ami elsősorban a megváltás tana (ebben hasonlít a kereszténységhez és különbözik a Judaizmustól) azonban itt a megváltás egy magasabb intuitív megismerés. A megváltásra azért van szükség, hogy az ember ne szülessen újjá, vagyis a buddhizmus a reinkarnációban hisz. A megváltás lényege: a négy nemes igazság: a szenvedés, a szenvedés keletkezése, a szenvedés megszüntetése, és a szenvedés megszüntetéséere vezető nyolcas út.

Az első igazság szerint minden lét szenvedés, a második szerint a szenvedés oka a "szomj" a lét szomajzása az életkedv és az élni vágyás. A buddhizmus gyakorlatilag ateizmus: szerinte világot teremtő és fenntartó Isten nincs, csak istenek vannak, akik rangjaikat a karmáiknak köszönhetik, és bizony megváltásra szorulnak.

A harmadik neme igazság a szenvedés megszüntetése, vagyis a szomj nélküli állapot a nirvana a "kialvás".

A nirvana elérésének az útja a negyedik nemes igazság tulajdonképpen ez a buddhizmus erkölcstana, amely által igazi vallássá válik. Érdekes, hogy itt is van 10 parancsolat mint Izrael vallásában, ebből 5 fő ami eléggé ismerős lesz: Ne ölj, ne lopj, ne paráználkodj, ne hazudj, és ne részegeskedj. És van a csak szerzetesek számára kötelező 5 parancs: csak egyszer délben ehetsz, tartózkodj a szórakozástól, ne használj ékszereket, kényelmes ágyban ne aludj és végül ne fogadj el aranyat ezüstöt.

A Lao-ce által hirdetett taoizmus és a konfucianizmus története annyiban közös, hogy bár eredetileg mindkettő az állam helyes kormányzásának módozatait kutatta, a konfucianizmus megmaradt az állam és társadalom problémáinak vizsgálatánál. Ezzel szemben Lao-ce tanításai nyomán a taoizmus az egyén misztikus, transzcendens, vallásos vagy filozófiai kérdéseire keresett és adott válaszokat.

A zsidó alapja és kiindulópontja Izrael vallása, amelynek tanításait és történetét a Biblia ószövetségi irataiból ismerhetjük meg elsődlegesen. Izrael vallását mind a zsidóság és mind a kereszténység egyaránt a maga gyökerének értelmezi. Azonban Jeruzsálem isz. 70-ben történt elpusztulása után a vallási élet fennmaradásának biztosítása érdekében a Javnei iskola vitte tovább és fejlesztette ki rabbik vezetésén alapuló zsinagógai vallást. A Judaizmus elsősorban a Tórára Mózes 5 könyvére épít ennek magyarázata a Talmud ami a Judaizmus alapja. Ha nagyon röviden szeretném összefoglalni ezt a vallást akor talán a 13 elvet említem meg, ami ennek az esszenciája:

1. Hit Istenben a Teremtőben

2. Hit Isten abszolút egyetlenségében

3. Hit Isten testetlenségében

4. Hit Isten Örökkévalóságában

5. Hit abban, hogy egyedül őt lehet imádni...

6. Hit a prófétákban és azok kinyilatkoztatásaiban

7. Hit Mózesben legnagyobb prófétában...

8. Hit a Tóra égi eredetében

9. Hit a Tóra megváltoztathatatlanságában

10. Hit Isten mindentudásában

11. Hit Isten ítéletében...

12. Hit a messiás eljövetelében

13. Hit a holtak feltámadásában

A keresztény vallás alapja is Izrael történelme, azonban továbblép ennél és azonosítja a zsidók által várt messiást Jézus Kristussal ezzel kiemeli egy nép köréből és az egész emberiség megváltójává emeli. Az igazi kereszténység Krisztus követését jelenti a gyakorlatban.

Üdv. Péter

[link]

ezt a könyvet ajánlom figyelmedbe, mindenre választ kapsz

Helmut von Glasenapp: Az öt világvallás

ez jó könyv, könyvtárban, antikváriumban fellelhető