A bibiliában (ó illetve új testamentum melyik szín mit képvisel, mit jelent?

A Szentírásban szerepel a fehér, a fekete; piros ill. vörös (2Kir 3,22; Iz 63,2) a lencse (Ter 25,30), némely tehén (Szám 19,2) és ló (Zak 1,8; 6,2), az arc (Én 5,10), egy drágakő; lehetséges, hogy a Maale-Adummim helységnév a. m. 'feljárat a vörös sziklákhoz' (vö. Józs 15,7; 18,17); egy változata a bőr egy beteg helyére vonatkozik (Lev 13), egy másik változat (héb.) némely személyek bőrének színét jelöli (Ter 25,25; 1Sám 16,12; 17,42); szimbolikus értelemben a bűn színe (Iz 1,18); bíbor, skarlát. - Zöld a fák, cserjék lombja; egy változata (zöldes) a beteg bőr színére vonatkozik (Lev 13,49), v. az arany fényére utal (Zsolt 68,14). Ami sárgás, színtelen, az 'hervadt, sápadt' (Jer 30,6: arc)

A színszimbolika a színek jelentéstartalma a kultuszban és a művészetben. - 1. Az Ószövetségben a szövetség. sátrának építési szabálya (Kiv 25-28) előírásokat tartalmaz a függöny és a papság ruhájának színéről is: fehér, bíbor, jácintkék és karmazsinpiros színeket kellett alkalmazniuk. Josephus Flavius, Philo és Szt Jeromos e 4 színben a 4 elem jelképét látta: fehér = föld, bíbor = víz (tenger), jácint = levegő, karmazsin = tűz. E magyarázatot Aquinói Szt Tamás is átvette, de erkölcsi értékeket is kötött hozzá: fehér = tisztaság, bíbor = vértanúság, jácint = mennyei honvágy, karmazsin = szeretet. - E 4 színt vették alapul a liturgikus színek meghatározásakor is. - Fehér, vörös, fekete és fakó színe van a 4 apokaliptikus lónak (Jel 6,1-8). - 2. Az Egyház művészetében szorosan vett szabályok nincsenek, a köv. színek használata gyakori: arany, barna, bíbor, fehér, fekete, kék, piros, sárga,szürke, vörös, zöld.