A Jehova tanúinak miért olyan fontos Isten nevének a kérdése?

Pál, miután azok dicsőséges reményéről beszélt, akiket Jehova szellem által nemzett „fiaivá” fogadott, és „örököstársai... Krisztusnak” az égi Királyságban, ezt mondta: „a teremtett világ (teremtés, NW) sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését (kinyilatkozását, NW). Mert a teremtett világ hiábavalóság alá vettetett, nem önként, hanem azért, a ki az alá vetette. Azzal a reménységgel, hogy maga a teremtett világ is megszabadul a rothadandóság rabságától az Isten fiai dicsőségének szabadságára” (Róma 8:14–21; 2Timótheus 2:10–12).

Ádám bűne miatt mindegyik leszármazottja „hiábavalóság alá vettetett”, mivel a bűn és a halál rabjaként született. Nem tudják megszabadítani magukat ettől a rabságtól (Zsoltárok 49:8; Róma 5:12, 21). Ezért vágynak a más juhok arra, hogy ’megszabaduljanak a rothadandóság rabságától’! De azelőtt még meg kell történniük bizonyos dolgoknak Jehova idejei és időszakai szerint.

„Isten fiai” felkent maradékának kell először ’kinyilatkoznia’. Mit foglal ez magában? Az Istennek megfelelő időben nyilvánvalóvá fog válni a más juhok előtt, hogy a felkenteknek megvolt a végső ’megpecsételésük’, és dicsőségre kerültek, hogy uralkodjanak Krisztussal (Jelenések 7:2–4). „Isten fiai” közül a feltámadottak is ’kinyilatkoznak’, amikor részt vesznek Krisztussal a dolgok sátáni gonosz rendszerének az elpusztításában (Jelenések 2:26, 27; 19:14, 15). Majd Krisztus ezeréves uralma alatt még inkább ’kinyilatkoznak’ mint közvetítő csatornaként működő papok, hogy Jézus váltságáldozatának az áldásaiban részesítsék az emberi „teremtést”. Ennek az lesz az eredménye, hogy az emberiség „megszabadul a rothadandóság rabságától”, és végül „az Isten fiai dicsőségének szabadságára” jut (Róma 8:21; Jelenések 20:5; 22:1, 2). Mivel ilyen nagyszerűek a kilátások, nem csoda, ha ’sóvárogva várják’ a más juhok „az Isten fiainak megjelenését (kinyilatkozását, NW)”! (Róma 8:19).

Tehát akár földi, akár égi reménységűek legyünk is, Isten előtt hasonlóan tisztáknak és feddhetetleneknek kell végül lennünk. A földi reménység nem jelenti azt, hogy "kevesebb is elég".

A föld nem csak Istené hanem embereké is, például akinek van egy telke annak van egy kis földje. Ha a tulaj meghal, akkor másé lesz a föld, mondjuk pont a szelídeké.

Szerintem ez vonatkozhat a megújult, ujjáteremtett földre is, melyet majd azok kapnak akik szelídek voltak a régi életükben.